Végre egy olyan akciósorozat, amiről úgy érzem, hogy bele fog illeni a kedvenceim sorába. Habár itt is sok minden lehetett volna jobb, és közel sem hibátlan, én bevallom, hogy nagyon élveztem, és beváltotta a hozzá fűzött reményeket. 24 utódként emlegetik néhányan, és bevallom én is sokszor hasonlítottam ahhoz fejben, de csak mert az számomra az etalon. Most viszont inkább arról számolok be, hogy milyen is volt a Netflix minden idők negyedik legnézettebb angol nyelvű Netflix-újonca, a The Night Agent 1.évada.
Csupán 5 részes volt a legendás anime Netflixes adaptációja, ami kevésnek tűnik, és valójában az is volt. Azt viszont gyorsan kiemelném, hogy az előzetes félelmeim ellenére nem csalódtam, sőt szinte végig egy konstans szintet hozott, amit már a pilotban is tetszett.
Persze jó kérdés, hogy aki nem ismeri az animet, az mennyire fogja érteni, mert a történet iszonyatos sebességgel halad előre, és ugrál át olyan szálakat, amik fontosak lettek volna a karakterépítés és a közöttük lévő dinamika és kémia megalkotásához.
Röviden a történet (hiszen az 5 rész miatt hosszabban el sem lehetne mesélni) annyi, hogy Urameshi Yusuke meghal, miközben megment egy fiút. A rosszfiú álarc mögött azonban gyorsan kiderül, hogy van érző lélek, aki törődik másokkal, csak hát ő ilyen flegma. A szellemvilágból megjelenik Koenma, hogy közölje vele, kaphat egy újabb esélyt, ha vállalja, hogy nyomozó lesz. Yusuke elvállalja az első ügyét, és innen indulnak a kalandok. Először három ellopott tárgy után kutat, majd egy elrabolt lány esete is személyessé válik, ami során szembe kerül a Toguro fivérekkel.
Megérkezett az első kedvcsináló az Arcane 2.évadához, ami 2024 novemberében érkezik a Netflixre. Premierkor már végignéztem az 1.évadot, de most újra meg fogom, és utána önmagam, és az olvasók emlékeit felfrissítő beszámoló fog érkezni.
Gondolkodtam, hogy milyen, a játékból már ismert karakterekkel bővítik a sorozatot, hát egyre máris választ kaptunk. Zaun dühe elszabadul…
Habár az évad csupán csak 5 rész, és epizódonként 40-55 percesek, nem tudom, hogy mikor érek a végére, úgyhogy mindenképpen szerettem volna lelkendezni egy picit. Mert megérkezett egy újabb klasszikus anime feldolgozása a Netflixre, és a One Piece nagy sikere után Yusuke Urameshi kalandjai jöttek a sorban.
Az, hogy a készítők japánok, annak már örültem, mert sokkal hitelesebben tudták bemutatni a tradícionális japán hangulatot, de az első előzetesek alapján kicsit elveszett a lelkesedésem, mert nagyon nem olyannak tűnt, amire számítottam. Tisztában voltam vele, hogy a könnyed anime hangulatot nem fogják átadni, és nem is ez volt a gondom, sőt, a sötétebb tónusnak még jobban is örültem. Sokkal inkább féltem a történettől, és a megvalósítástól, valamint, hogy mennyire térnek el az eredeti mangatól (mert ugyebár az volt előbb) és animetől.
Nos, szerencsére nekem bejött a feldolgozás. Yusuke yusukébb, mint valaha. Kicsit túltolta az eredeti karaktert, de így még jobban áll a színésznek. Ez a kívül rosszfiú, belül jófiú nagyon jól átjön. Kuwabara egyelőre nagyon más, mint az animeben. Megvannak azok a pillanatok, de nem az igazi. Majd erre az évad vége után fogok tudni igazi választ adni. Koenma ugyan nem csecsemő, hanem rögtön felnőtt testben van, de nem zavaró. Keiko egyelőre abszolút nem olyan, de még nem is most kell fontos szereplőnek lennie.
Az első rész rögtön 4-5 anime epizódot dolgoz fel. Tudtuk, hogy több történetszálat fognak összevonni, csak az a kérdés, hogy hány volume-ot. Az első részt ezt egyelőre ügyesen oldotta meg, pörgött, de mégis érintett minden fontos pontot. Mintha kivágták volna az összes felesleges mondatot, szálat. Tetszett a tempója, és úgy érzem, hogy ez kerek is lett.
A CGI néhol lélegzetelállítóan gyönyörű, főleg amikor átmennek a szellemvilágba, vagy magában a szellemvilágban. Máshol viszont az agyonhasznált, és képernyőről nagyon leeső megoldást használják.
A szinkron teljesen jó lett. Ember Márk tökéletesen hozza a flegma Yusuket, Pál Tamás is nagyon karakteres Koenma, Botan hangja is nagyon hasonlít az animeben lévőjéhez, egyedül Kuwabara, aki Patkós Marci lett, ami egyelőre nagyon fura.
Hangulatában nem esett át a ló túloldalára, nem lett nagyon távol-keleti, és ez mentette meg a sorozatot. Meg az, hogy nem is lett nyugati. Remekül keveri a japán elemeket a nyugati filmkészítési elemekkel. Egyelőre elégedett vagyok, és a pilotra egy erős 8/10-et adok. Megyek is nézni a folytatást! Szerencsére az átlagnézők is szeretik. A kérdés már csak az, hogy melyik történetszálig jutunk el az évad végére.
Ui: Ha már nem tartották meg a sorozatnak, azért berakták cameonak az anime főcímdalát, ami a rádióban szólt, és kvázi ez után indultak be az eseményeket.
Végre megérkezett az első mozgóképes előzetese is a legendás animenek, ami sokakkal (köztük velem is) megszerettette ezt a műfajt. Első pillantásra sokkal sötétebb tónust kap, de azért remélem, hogy a humor is teret kap. Toguro szerencsére nagyon jól néz ki. Egyedül a reigan tűnik olyan bénácska CGI-nak.
A történet miatt kicsit aggódok, mert bár úgy tűnik, hogy az első nagy sztorit dolgozza fel, de megjelennek olyan karakterek, akik a Sötét Harcművészetek Viadalán szerepelnek. Remélem nem kapnak bele, hanem meghagyják az esetleges második évadra. De reménykedek, hogy jó lesz, és hű az eredetihez, lévén autentikus szereplőkkel készül. Bár a készítők jelezték, hogy egy picit változtatnak a mangán.
A teaser gyenge magyar feliratát hagyjuk, mert ezt más fordítja. Remélem, hogy a végső verzió már jó lesz. (Szellemnyomozó? Az szellemdetektív!)
A tovább mögött egy hatalmas hivatalos poszter található.
Én elég konzervatív családban nőttem fel, és nemhogy a melegek nem kerültek szóba, de még a szexualitás, mint téma is kerülendő volt. Sajnos ez volt az általánosan jellemző az előző korosztályra. Manapság viszont egyre nagyobb teret tör magának a különböző irányzatok iránti elfogadás, és a Sex Education című Netflix sorozat is ezt hivatott meglovagolni. Középsulis sorozat, ami tabu témákat döntöget? Jöhet!
Eredetileg egy szerintem nagyon jó alapötletből indult ki a sorozat. Adott Otis Milburn, aki édesanyja szexuális tanácsadó hivatása miatt maga is igencsak járatos a témában, ez pedig váratlanul a javára válik a középiskolában, ahol Maeve Wiley társulva meglátva a piaci rést, egy illegálisan működő fizetős szexterapeuta szolgáltatást indítanak be.
Az 1.évad a főszereplők bemutatása mellett minden részben egy-egy adott problémára összpontosított, és az egész epizód annak megoldására épült fel, tehát egyfajta heti esetes sorozat volt. Aztán ahogy haladtunk, ez a további évadokban egyre jobban háttérbe szorult, de azért megmaradt, ha nem is olyan nagy hangsúllyal. A 4.évadra pedig már csak érintőlegesen voltak ilyen jellegű problémák.
A hosszas felvezetést követően jöjjön a tovább mögött a spoileres véleményem a záró évadról, ami kapott hideget-meleget, de főleg hideget. Valóban nem ütötte meg az előző évadok színvonalát, de ez nem feltétlenül az LMBTQ+ közösség túlsúlyba kerülése miatt lett így.
Annyi mindenről nem hittem, hogy fogok valaha írni a blogon magammal, valamint a sorozatokkal kapcsolatban, de azt tényleg nem gondoltam, hogy születni fog egy bejegyzés a Mighty Morphin Power Rangersről. Gyerekkorom meghatározó sorozata volt még az MSaton. Most van a 30.évfordulója annak, hogy elindult a sorozat (ami azóta is megy!), és ennek apropóján egy különleges filmet forgattak, ahol visszatértek a régi szereplők.
Mielőtt bejelentették volna, hogy jön ez a film, egy nap úgy ébredtem, hogy szeretnék nosztalgiázni, és jó pár részt újranéztem az eredeti Mighty Morphin Power Rangersből. Sok dolgot már máshogy látok természetesen. Például azt, hogyJason nem volt annyira meghatározó, mint hittem, de nekem mindig is a piros Ranger volt a kedvencem, holott a zöld Ranger, Tommy sokkal nagyobb hatással volt a sorozatra. A sorozat fő mozgatórugója inkább Tommy volt, akit utólag írtak bele. Eredetileg, a távol-keleti változatban (mert bizony onnét származik a sorozat, a harcjelenetek ezért néznek ki máshogy, mivel azokat újra felhasználták) nem szerepelt a zöld Ranger. Ő csak egy heti gonosznak készült. De aztán egyre több kreatív ötletük támadt vele, és a 2.évadban már fehér Rangerként a csapat húzóembere lett.
Sajnos ezúttal se Jason nem tért vissza, se Tommy. Utóbbit játszó színész tavaly öngyilkos lett, ami rettenetesen szomorú, mert hatalmas tábor szerette. Korábban már mindketten újra magukra öltötték az ikonikus ruhájukat a sorozatban egy-egy rész erejéig, sőt Tommy benne volt a 2017-es mozifilmben is egy cameo erejéig.
Sok szempontból mérföldkő volt ez az epizód, vagy tévéfilm a Power Rangers franchise szempontjából. Egyrészt a sorozat történetében tudtommal soha nem lett kimondva a “kill” szó, mindig “destroy” volt. Másrészt Rita Repulsa visszatért, de ezúttal beleköltözve Alpha testébe, és így egy robot külsőt ölt magára, ezzel kikerülve a problémát, hogy nem az eredeti Ritat játszó színésznő van a filmben. Ráadásul egy Rangers sem halt meg soha, csak le lettek váltva. Mostanáig.
Hála az égnek! Ez nem a Paradicsom volt, hanem maga a pokol. Az egész sorozatot igazából nem tudom miért néztem végig. De az biztos, hogy ez után a szenvedés után könnyebben fogok már bármi mást is kaszálni. Szerettem a Brickleberryt. A mai napig viccesnek tartom, jók voltak a karakterek, és pont annyira lépte át a határt az undorító, és alpári humorban, amennyire kellett. Na a Paradise PD, mivel streamingre készült, nem finomkodott. Mindenkibe beleállt, túltolt mindent, és telibe mutatta az összes nemiszervet.
Bevallom ezt az utolsó évadot már csak azért néztem végig egy esős hétvégén, mert le akartam zárni a sorozatot, és írni akartam róla egy lezáró kritikát. Mert pozitívumot nem nagyon tudnék felsorolni. Ahogy láttam a többi kritikát, mindenkinek mellément.
Egy ideje már nagyon vágyom egy jó összeesküvős akció-thrillerre. Próbálkozások ugyan voltak, de valamin mindig elcsúszott a dolog, és csak leerőltetni tudtam, és azt hazudni, hogy nem volt rossz. Azonban a Netflixes The Night Agent már az első kedvcsinálóval megvett, ami rendkívül minimalista volt, de mégis egyben felizgatta a fantáziám, hogy mi lesz ez a sorozat. A sorozat Matthew Quirk regénye alapján készült, amiből szándékosan nem olvastam semmit, és tudomásom szerint nem jelent meg magyarul.
Annyit mutattak kiírva, hogy van egy telefon a Fehér Ház alagsorában, ami soha nem csörög. Persze az előzetesben megszólal. Látványos vágóképek, és ennyi. Végre egy előzetes, ami mértéktartó tudott lenni, és nem lőtt el mindent. Ezek után persze, hogy vártam, hogy mi lesz belőle, pláne, hogy egy karakteres főszereplőt is tudtak találni Gabriel Basso személyében. Elsőre nem gondolná róla az ember, hogy ő a tipikus akcióhős, de az a néhány kép, amit láttam a sorozatból, meggyőzött, hogy nagyon jó lesz a szerepre. A tovább mögött spoileresen leírom, hogy az 1.rész mennyit sikerült megugrani abból, amit elvártam tőle.
negyedikfalblog.wordpress.com 