A későn érkező: Unbelievable – Hihetetlen

Már nem emlékszem, hogy milyen okból kezdtem el nézni ezt a sorozatot, mert a sztori nagyon távol áll tőlem. Valószínűleg Kaitlyn Dever miatt, akit többek közt én is szerettem volna látni a Last of Us sorozatban. Viszont ez a sorozat majdhogynem kötelezőnek kéne lennie mindenkinek, annyira fontos üzenete van a nemi erőszakkal kapcsolatban.

Egy lezárt történetről van szó, és a legfontosabb, hogy készült egy ‘A False Report’ című könyv megtörtént események alapján, majd a Netflix ezt adaptálta. Marie Adler áll a középpontban, aki azt állítja, hogy megerőszakolták. Megindul a nyomozás, de a kihallgatás során ellentmondásba kerül önmagával, és a rendőrség végül nem hisz neki, kikényszerítik belőle, hogy hazudott, ráadásul ezért még a lány lesz meghurcolva. Mondhatni egy fordított metoo a felállás.

A másik ágon évekkel később járunk. Karen Duvall nyomozó először egyedül, majd a hozzá csapódó Grace Rasmussen nyomozóval együtt próbál egy nemi erőszakokat elkövető sorozatgyilkos után kutatni. Legalábbis csak szerintük létezik ilyen, senki más nem látja az összefüggéseket az ország különböző pontjain elkövetett bűneseményekben.

Számomra nagyon furcsa volt, hogy egészen az utolsó részig nem ér össze a két szál, de akkor kap igazán értelmet minden, hogy miért. Addig pedig látjuk, hogy miként halad a nyomozás, ez teszi ki főleg a sorozat idejének nagy részét, a köztes időben pedig Marie kálváriáját figyelhetjük, hogy miként kell egyedül feldolgoznia önmagában az erőszakot, és az emberek megvetését, hogy figyelemhiányosnak lett megbélyegezve.

Az első rész beszippantott, elrepült az 58 perc, az utána következő részekkel viszont megszenvedtem, pedig azok már nem érték el az 50 percet sem. Ez nem a sorozat hibája, inkább az enyém. De tény, hogy jobb ritmust is adhattak volna a 8 epizódnak, ami gyorsan ledarálható még így is.

Spoilerezni nem akarok, mert tulajdonképpen nem is tudok, de inkább csak ajánlanám a sorozatot. A téma nem emészthető könnyen, de érdemes látni, hogy mit él át az, akivel ilyen történik. A casting tökéletes. Mariet fájt nézni, de pont ez volt a lényeg. Karen és Grace pedig annyira ellentétesek voltak, hogy pont ez a tűz és víz formáció adta meg a pikantériáját a párosuknak. Karen inkább az együttérző, gondoskodó, míg Grace a kemény, céltudatos, eredményorientált.

Deadpool és Rozsomák – Előzetes

Bevallom, én is kicsit ki vagyok ábrándulva a Marvel filmekből, de azért ezt várom, és ezért hajlandó vagyok elmenni moziba. A mocskosságát megtartotta, és úgy tűnik, hogy sikerül értelmesen összekötni a filmes univerzumokat.

A plakátok szerintem nagyon jól sikerültek, kreatív, ötletes, nem sablonos. Ezt várom a filmtől is.

A tovább mögött van az előzetes szinkronnal, amivel kapcsolatban mindenki arról beszél, hogy itt nem Sinkovits-Vitay András lett Logan hangja, illetve becsúszott egy fordítási hiba, de én inkább azon vagyok meglepődve, hogy a YouTube-on már megjelent a hangsáv választási funkció, így egyenesen Ryan Reynolds csatornáján lehet magyarul megnézni a kedvcsinálót. Én most nem azt linkeltem, de próbáljátok ki!

“Deadpool és Rozsomák – Előzetes” Tovább olvasása

Alex Rider – Kezdett a 3.évad

Nagyon úgy fest, hogy egyben az utolsó évad is, amiért nagy kár, mert azon ritka kivételek egyike ez a sorozat, ami javított a könyv bájosan naiv és egyszerű szerkezetén. A Láthatatlan Kard című regény, ami a sorozat ötödik darabja -tehát gyakorlatilag a teljes széria féltávja- került ezúttal feldolgozásra. Eddig szépen kanyarította a széria a történetet úgy, hogy itt csúcsosodjon ki minden, amivel eddig Alex Ridernek dolga volt, és a Scorpia nevű terrorszervezettel való harc végére is pont kerülhet.

Hiszem, hogy ha sokáig futott volna a sorozat, akkor kaptunk volna egy fiatal James Bondot, csak éppen menő kémcuccok nélkül. Az eszközök hiányát a mai napig bánom, mert a könyv tele volt kreatívabbnál kreatívabb felszerelésekkel. Ezzel ellentétben maga a kémvilág sokkal komplexebb, kidolgozottabb és realisztikusabb. Alex is kezd azzá válni, akit a könyvekből ismerhetünk, de mégis más, ami nem probléma, hiszen itt jó pár évvel idősebb.

A szezonpremier egy központi téma körül forgott, nevezetesen Jaszen Gregorovics utolsó szavai körül, aki azt kérte Alextől az előző évad végén, hogy találja meg az özvegyet, és akkor megtalálja a Scorpiat is, vele együtt a végzetét is. A fiú, Tommal és Kyraval kiegészülve Máltára utazott, hogy megtalálja ezt a bizonyos özvegyet. Gyakorlatilag ennyi.

Mindkét karaktert a lehető legjobban mozgatták. Tom a kissé bolondos szerepet hozta, amitől nekem libabőrös a hátam, de itt most speciel a bátyja, akinél megszálltak, annyira túltolta a laza, bohókás stílust, hogy mellette Tom egész kedvelhetőnek tűnt. Kyra pedig feketeöves billentyűzet-püfölőként segíti Alexet, és az érzelmi szálat is építgetik a két fiatal között.

Szóba került már most a Láthatatlan Kard nevű szuperfegyver, amivel az özvegy térdre tudja kényszeríteni a brit kormányt, és láthattuk a nagyon sejtelmes, már-már megmosolyogtató, 90-es éveket idéző árnyékba burkolózó, eltorzított hangú Scorpia vezetést is.

Nem titok, hogy az évad központi szereplője ez a terrorszervezet lesz, ennek a működésébe fogunk jobban belelátni. Remélhetőleg mégsem ez lesz a végső szezon, mert sok könyv van még, amit fel lehet dolgozni, ráadásul az író, Anthony Horowitz folytatta a regényeket, szóval alapanyag lenne még bőven. A kezdés nem volt semmi különös, felvezette az évadot. Mivel a teljes évad elérhető, óvatosan kell a netet figyelni, mert belefuthatunk spoilerekbe. Én is igyekszek a végignézésével, nem csak a fent említett okból, hanem mert tényleg élvezem a sorozatot.

The Walking Dead: The Ones Who Live – Vége az 1.évadnak

Véget ért az általam legjobban várt The Walking Dead spin-off. Nem tudom, hogy azért érzem úgy, hogy jól sikerült, mert a 9.évad óta nem láttam egyetlen epizódot se ebből a világból, és már nem vagyok kiégve, vagy esetleg tényleg jól sikerült. Ezt majd az idő eldönti.

Mindenesetre ez a poszt most nagyon pozitív hangvételű lesz. Ugyan kétség kívül voltak hibák, amiket én máshogy csináltam volna, vagy máshová helyeztem volna a hangsúlyt, de ránézve erre a 6 részre egy nagyon erős, tömény, és jóllakottság érzést kelt. Előrevetítem, hogy 8/10-et adok erre a minisorozatra. Vagy évadra? Hiszen mivel kikerülték a Rick és Michonne címet, akár még folytatódhat is. Hogyan miként arról fogalmam sincs, de ha ezt a minőséget tudnák tartani, mind látványban, mind történetszövésben, akkor én vevő lennék többre.

“The Walking Dead: The Ones Who Live – Vége az 1.évadnak” Tovább olvasása

X-Men ’97 – Kezdett az 1.évad

Vagy 6.évad? Folytatódott a sorozat? Mert gyakorlatilag, ahogy a címből is kiderül, ez az 1997-ben befejeződött 5.évad közvetlen folytatása. Én a Fox Kidsnek hála félig-meddig ismertem a történetet, bár egyben az egészet sosem láttam, pláne nem az utolsó évadot, ami magyar szinkronnal nem is jelent meg soha. Pedig a 3-4.évad új szinkronhangokkal folytatódott.

Ennek ellenére belevágtam, mert kaptunk egy összefoglalót, és manapság úgyis olyan kevés a rajzolt(nak tűnő?) sorozat. Ehhez képest nemcsak látványban, de történetben is meglepően betalált nálam az X-ek kalandja.

Először is pont annyit újítottak a rajzolt látványon, hogy modernnek, tisztábbnak érződjön, de illeszkedik a majd’ 30 évvel ezelőtt kezdődött elődjéhez. Másodszor a már akkor is a társadalom által kirekesztett mutánsok problémáját nem is kellett a pilotban nagyon túltolni, így is átérezhető volt a rasszizmus. Ez a második részben még nagyobbat üt Magneto által.

Xavier halálával (spoilernek számít ez?) Küklopsz, vagyis Scott Summers vette át a csapat irányítását. Vele sosem tudtam a filmekben azonosulni, se nem tartottam karakteres figurának, itt viszont maximálisan elviszi a hátán a vezér szerepét, Ciklonnal karöltve. Szerencsére Rozsomák (oh igen, a szinkronban így hívják, és nem Farkasnak, vagy Pézsmapatkánynak) is az a különc maradt, akire régről emlékeztem, és Napsugár is több szerepet kap, akire őszintén szólva egyáltalán nem emlékeztem.

Ígéretes volt a kezdés, jó újra rajzfilmet nézni. Állítólag a nézettségi és kritikai pozitív siker kapcsán lehet, hogy a 90-es évekbeli Pókember rajzfilm folytatása is zöld utat kaphat. Vagy talán már itt is beköszön? Elvégre egy univerzum. De egyelőre nem kellenek a cameok, mert így is sok minden elmesélendő van az X-Menek kapcsán, amit én kíváncsian várok.

Ui: Ugye, hogy a főcímdal nektek is sokáig bennemaradt a fületekben. Én a mai napig dúdoltam, és néha visszanéztem.