Deadpool és Rozsomák – Előzetes

Bevallom, én is kicsit ki vagyok ábrándulva a Marvel filmekből, de azért ezt várom, és ezért hajlandó vagyok elmenni moziba. A mocskosságát megtartotta, és úgy tűnik, hogy sikerül értelmesen összekötni a filmes univerzumokat.

A plakátok szerintem nagyon jól sikerültek, kreatív, ötletes, nem sablonos. Ezt várom a filmtől is.

A tovább mögött van az előzetes szinkronnal, amivel kapcsolatban mindenki arról beszél, hogy itt nem Sinkovits-Vitay András lett Logan hangja, illetve becsúszott egy fordítási hiba, de én inkább azon vagyok meglepődve, hogy a YouTube-on már megjelent a hangsáv választási funkció, így egyenesen Ryan Reynolds csatornáján lehet magyarul megnézni a kedvcsinálót. Én most nem azt linkeltem, de próbáljátok ki!

Alex Rider – Kezdett a 3.évad

Nagyon úgy fest, hogy egyben az utolsó évad is, amiért nagy kár, mert azon ritka kivételek egyike ez a sorozat, ami javított a könyv bájosan naiv és egyszerű szerkezetén. A Láthatatlan Kard című regény, ami a sorozat ötödik darabja -tehát gyakorlatilag a teljes széria féltávja- került ezúttal feldolgozásra. Eddig szépen kanyarította a széria a történetet úgy, hogy itt csúcsosodjon ki minden, amivel eddig Alex Ridernek dolga volt, és a Scorpia nevű terrorszervezettel való harc végére is pont kerülhet.

Hiszem, hogy ha sokáig futott volna a sorozat, akkor kaptunk volna egy fiatal James Bondot, csak éppen menő kémcuccok nélkül. Az eszközök hiányát a mai napig bánom, mert a könyv tele volt kreatívabbnál kreatívabb felszerelésekkel. Ezzel ellentétben maga a kémvilág sokkal komplexebb, kidolgozottabb és realisztikusabb. Alex is kezd azzá válni, akit a könyvekből ismerhetünk, de mégis más, ami nem probléma, hiszen itt jó pár évvel idősebb.

A szezonpremier egy központi téma körül forgott, nevezetesen Jaszen Gregorovics utolsó szavai körül, aki azt kérte Alextől az előző évad végén, hogy találja meg az özvegyet, és akkor megtalálja a Scorpiat is, vele együtt a végzetét is. A fiú, Tommal és Kyraval kiegészülve Máltára utazott, hogy megtalálja ezt a bizonyos özvegyet. Gyakorlatilag ennyi.

Mindkét karaktert a lehető legjobban mozgatták. Tom a kissé bolondos szerepet hozta, amitől nekem libabőrös a hátam, de itt most speciel a bátyja, akinél megszálltak, annyira túltolta a laza, bohókás stílust, hogy mellette Tom egész kedvelhetőnek tűnt. Kyra pedig feketeöves billentyűzet-püfölőként segíti Alexet, és az érzelmi szálat is építgetik a két fiatal között.

Szóba került már most a Láthatatlan Kard nevű szuperfegyver, amivel az özvegy térdre tudja kényszeríteni a brit kormányt, és láthattuk a nagyon sejtelmes, már-már megmosolyogtató, 90-es éveket idéző árnyékba burkolózó, eltorzított hangú Scorpia vezetést is.

Nem titok, hogy az évad központi szereplője ez a terrorszervezet lesz, ennek a működésébe fogunk jobban belelátni. Remélhetőleg mégsem ez lesz a végső szezon, mert sok könyv van még, amit fel lehet dolgozni, ráadásul az író, Anthony Horowitz folytatta a regényeket, szóval alapanyag lenne még bőven. A kezdés nem volt semmi különös, felvezette az évadot. Mivel a teljes évad elérhető, óvatosan kell a netet figyelni, mert belefuthatunk spoilerekbe. Én is igyekszek a végignézésével, nem csak a fent említett okból, hanem mert tényleg élvezem a sorozatot.

The Walking Dead: The Ones Who Live – Vége az 1.évadnak

Véget ért az általam legjobban várt The Walking Dead spin-off. Nem tudom, hogy azért érzem úgy, hogy jól sikerült, mert a 9.évad óta nem láttam egyetlen epizódot se ebből a világból, és már nem vagyok kiégve, vagy esetleg tényleg jól sikerült. Ezt majd az idő eldönti.

Mindenesetre ez a poszt most nagyon pozitív hangvételű lesz. Ugyan kétség kívül voltak hibák, amiket én máshogy csináltam volna, vagy máshová helyeztem volna a hangsúlyt, de ránézve erre a 6 részre egy nagyon erős, tömény, és jóllakottság érzést kelt. Előrevetítem, hogy 8/10-et adok erre a minisorozatra. Vagy évadra? Hiszen mivel kikerülték a Rick és Michonne címet, akár még folytatódhat is. Hogyan miként arról fogalmam sincs, de ha ezt a minőséget tudnák tartani, mind látványban, mind történetszövésben, akkor én vevő lennék többre.

X-Men ’97 – Kezdett az 1.évad

Vagy 6.évad? Folytatódott a sorozat? Mert gyakorlatilag, ahogy a címből is kiderül, ez az 1997-ben befejeződött 5.évad közvetlen folytatása. Én a Fox Kidsnek hála félig-meddig ismertem a történetet, bár egyben az egészet sosem láttam, pláne nem az utolsó évadot, ami magyar szinkronnal nem is jelent meg soha. Pedig a 3-4.évad új szinkronhangokkal folytatódott.

Ennek ellenére belevágtam, mert kaptunk egy összefoglalót, és manapság úgyis olyan kevés a rajzolt(nak tűnő?) sorozat. Ehhez képest nemcsak látványban, de történetben is meglepően betalált nálam az X-ek kalandja.

Először is pont annyit újítottak a rajzolt látványon, hogy modernnek, tisztábbnak érződjön, de illeszkedik a majd’ 30 évvel ezelőtt kezdődött elődjéhez. Másodszor a már akkor is a társadalom által kirekesztett mutánsok problémáját nem is kellett a pilotban nagyon túltolni, így is átérezhető volt a rasszizmus. Ez a második részben még nagyobbat üt Magneto által.

Xavier halálával (spoilernek számít ez?) Küklopsz, vagyis Scott Summers vette át a csapat irányítását. Vele sosem tudtam a filmekben azonosulni, se nem tartottam karakteres figurának, itt viszont maximálisan elviszi a hátán a vezér szerepét, Ciklonnal karöltve. Szerencsére Rozsomák (oh igen, a szinkronban így hívják, és nem Farkasnak, vagy Pézsmapatkánynak) is az a különc maradt, akire régről emlékeztem, és Napsugár is több szerepet kap, akire őszintén szólva egyáltalán nem emlékeztem.

Ígéretes volt a kezdés, jó újra rajzfilmet nézni. Állítólag a nézettségi és kritikai pozitív siker kapcsán lehet, hogy a 90-es évekbeli Pókember rajzfilm folytatása is zöld utat kaphat. Vagy talán már itt is beköszön? Elvégre egy univerzum. De egyelőre nem kellenek a cameok, mert így is sok minden elmesélendő van az X-Menek kapcsán, amit én kíváncsian várok.

Ui: Ugye, hogy a főcímdal nektek is sokáig bennemaradt a fületekben. Én a mai napig dúdoltam, és néha visszanéztem.

The Night Agent – Vége az 1.évadnak

Végre egy olyan akciósorozat, amiről úgy érzem, hogy bele fog illeni a kedvenceim sorába. Habár itt is sok minden lehetett volna jobb, és közel sem hibátlan, én bevallom, hogy nagyon élveztem, és beváltotta a hozzá fűzött reményeket. 24 utódként emlegetik néhányan, és bevallom én is sokszor hasonlítottam ahhoz fejben, de csak mert az számomra az etalon. Most viszont inkább arról számolok be, hogy milyen is volt a Netflix minden idők negyedik legnézettebb angol nyelvű Netflix-újonca, a The Night Agent 1.évada.

Könyvkritika: 24 Deadline – Élj egy új napért

Aki ismer, vagy régóta olvassa a blogot, az tudja, hogy a hardcore 24 fan vagyok, ez a sorozat tett engem sorozatfüggővé, ez a kedvenc sorozatom. Minden évadot többször láttam, viszont van egy nagy hiányosságom, hogy a 24 világában játszódó könyveket nem olvastam. (Ellenben megvannak.) Tudtam, hogy a könyvek nem érik el a sorozat színvonalát, de a 24: Deadline még azt a minimális elvárásomat is alulmúlta. De azért akadtak benne jó dolgok is.

Kezdjük ott, hogy a 24 alaptézise, hogy van Jack Bauer (vagy nincs, lásd 24 Legacy). Van egy terrorfenyegetettség, és egy politikai szál. Jobb esetben CTU is. No meg valós idő, ketyegő óra, és természetesen 24 óra eseményeit meséli el (akár 12 résben is)! Ebben a könyvben ezek közül semmi nincs!

A történet elvileg pontosan ott veszi fel a fonalat, ahol a 8.évad befejeződött. Jack Bauert mindenki üldözi, de kapott 24 órát, hogy eltűnjön az országból. Az író nyilvánvalóan látta az összes évadot, és tisztában volt az eseményekkel, mégis úgy éreztem, hogy nincs meg a 24 hangulat.

Többek között ez amiatt is lehetett, mert hiába állt 24 fejezetből a könyv, ez nem 24 órát ölelt fel, pláne nem 1 fejezet 1 óra felosztásban. Sőt, azt se tudtuk, hogy mennyi az idő, mikor kezdődött a történet, hol járunk éppen. Néha egy-egy elejtett szóból (naplemente, éjszakai sötétség, csillagok) tudhattuk meg, hogy milyen napszakban járunk, de az is fájt, hogy hiába írta le az író, hogy az egyik karakter ránézett az órára, nem írta le, hogy mennyi az idő.

Jack Bauer karakterét nem mindig sikerült eltalálni. Sőt, szerintem a könyv nagy részében egy Jackhez nagyon hasonló szereplőt kaptunk, de mégsem volt meg karaktere. A szava járása sem illett rá (Jack sosem mondott olyat a sorozatban, hogy szevasz). Oké, ebben a könyvben evett, ivott, aludt(!), de nem is ez volt vele a bajom.

Hanem a motivációja. Ez nem spoiler, de ha úgy érzitek, hogy ennyit sem akartok tudni, akkor ugorjatok a következő bekezdésre. Jack, ahelyett, hogy minél előbb lelépne Amerikából, inkább meg egyszer utoljára szeretné látni a lányát, hogy elmondhassa neki, hogy szereti. Egyrészt a sorozatban ez volt kifejezetten az utolsó kívánsága Chloetól, hogy vigyázzon a családjára, mert velük fogják sakkban tartani. Erre rögtön hozzájuk akar rohanni, akiket nyilvánvalóan megfigyelnek. A családja pedig Los Angelesben van, úgyhogy a keleti partról el kell jutnia a nyugati partra.

A történet elvileg azt meséli el, hogy Jack miként jut ki az országból, de ez 4 fejezetig tart, amíg kijut New Yorkból, utána egy teljesen random, a nagy egészhez hozzá nem adó történetet kapunk, ahol másodmagával egy motors bandával kerül összetűzésbe. Ez egészen a 19.fejezetig tart, ahol ezt a szálat elvarrja az író, és újra az üldözésé lesz a főszerep.

Ráadásul több régi karaktert is visszahoz a történet, akik közül van, akit halottnak hittünk. Pont ő az, aki a legnagyobb szerepet kapja, és mégis, nem vitte előre a történetet, cserébe méltatlanul lett lezárva az ő szála. Az ilyenért kár volt visszahozni.

3/5 csillagot adtam rá, mert ha elvonatkoztatunk attól, hogy ez egy 24 könyv, és hogy azt kellett volna elmesélnie, hogy Jack Bauer hogyan szökik meg Amerikából a következő 24 órában, akkor jó sztori volt. De nem vonatkoztathatok el, mert ezzel reklámozta magát a könyv. Szerencsére az utolsó nagyjából 5 fejezete megint jó, és fordulatos, de ez nem mentette meg a könyvet a csalódásomtól.

A következő részt már más író írta, és belelapozva örömmel láttam, hogy minden fejezet egy órát mesél el, és ebből kifolyólag a történet 24 óra alatt játszódik, szóval ez már bizakodásra ad okot. De nem fogok sietni, hogy elolvassam, az is biztos.

Eyecandy: Oscar 2024

Fájóan régen nélkülözött rovatba próbálok most egy kis életet lehelni a további mögötti pár képpel, amit az Oscaron készült fotókból válogattam. Eredetileg több, mint 180 fénykép készült, ebből a számomra kedveseket, és kedvenceket szedtem össze.

Végre adaptálják Darren Shan regényét

Darren Shan a márciusi hírlevélében számolt be arról, hogy nagyon úgy fest, hogy sorozat fog készülni a Démonvilág című regénysorozatából. Eleve nem értettem, hogy eddig miért nem csapott le egyik streaming szolgáltató, vagy brit csatorna a könyveire, amikor a regényadaptációk virágkorát éljük, ráadásul a történet egyedi, és garantáltan nem olvastál még ilyet!

Mindenesetre úgy tűnik, hogy zöld utat kaphat, bár az író figyelmeztet, hogy még nagyon korai fázisban van a fejlesztés, és nem szeretné elkiabálni a dolgot. Én viszont örömmel számolok be róla, hogy végre valami történik. Ha pedig bejelentik hivatalosan, hogy érkezik, akkor jöhet az újraolvasás, hogy friss tapasztalatokkal tudjam összehasonlítani a sorozatot a könyvekkel.

Darren ezt írta a blogjára:

Alex Rider 3.évad promóanyagok

Miközben a hivatalos oldalak magasról tesznek a remek tini kémes adaptáció új évadára, kerülőutakon kiderült, hogy április 5-én jön a 3.évad, ami ezúttal a Láthatatlan Kard című 5.regényt dolgozza fel, és ahogy látni, ismét kibővítve. Ráadásul úgy tűnik, hogy ez lesz az utolsó évad.

A továbbiakban következzen a sajtóközlemény, és egy tonnányi promókép. Mindet nem fogom kirakni, mert iszonyú sok van. Érdekesség, hogy az előzetest azóta sem tették nyilvánossá, pedig a Freevee-n már megnézhető, és kamerás verzióban felkerült már.