The Capture – Vége a 2.évadnak

Hihetetlen, hogy ezt írom, de számomra az év egyik legnagyobb pozitív meglepetése, sőt top 3-as évada az a Capture 2.évad. Az a fejlődés, és minőség, amit láthattunk, az megér minden dicséretet. Kár, hogy kevesen ismerik, és kevesen nézik, főleg hazánkban, de elvileg a nézettsége volt olyan jó, hogy lesz folytatás.

Maradtak elvarratlan szálak, viszont akár véget is érhetne itt a sorozat, de amennyire király volt ez az évad, szívesen nézném tovább. Mert amit lehetett, kihoztak a videó manipulációs szálból.

Ezzel az írással próbálom egy kicsit reklámozni, mert minimális előismeret elég hozzá, tehát nem muszáj megnézni az 1.évadot, ráadásul az első pár percben kapunk is egy részletes összefoglalót, ami szükséges is, lévén, hogy 3 éve láthattuk az előző szezont. De a történet középpontjában továbbra is Rachel Carey áll, és a szervezet, akik a correction megnevezésű, valós idejű videómanipulációs technológiát használják.

The Capture – Kezdett a 2.évad

Nem kap elég nagy figyelmet, pedig az angliai gyártású sorozatok közül szépen kúszik felfelé a The Capture, ami 3 év után folytatódott. Az 1.évad elején lelkes voltam, aztán alábbhagyott ez a lendületem, de összességében szerintem egy jó évadot kaptunk, érdekes morális kérdésekkel. Akkor hiányérzetem volt, valamint úgy voltam vele, hogy ebből többet is ki lehetne hozni. Aztán megláttam a 2.évad előzetesét, és tudtam, hogy végre olyan irányba indulnak el, ami nekem be fog jönni.

The Capture 1×01

Egyre inkább úgy gondolom, hogy nekem inkább az angol sorozatokat kéne néznem, mert a tavalyi Bodyguard is kiemelkedő volt, és most megérkezett a The Capture, ami szintén sok potenciált rejt magában. Valamiért úgy érzem, mintha az amerikai csatornák egyfajta biztonsági játékot űznének, amikor sorozatot írnának, vagy egészében nézik a teljes évadot, így rosszul vannak adagolva az adott részek eseményei. Tisztelet a kivételnek, de én ezt érzem. Szerencsére a The Capture pilotja nem az utóbbiakhoz tartozik.

Rég élveztem már ennyire pilotot. Pontosabban tavaly, a Bodyguard-ét. Na így kell kezdeni egy sorozatot, ahogy a The Capture tette! Az első jelenet berántott, és sikerült elültetnie az agyamban azt a gondolatot, hogy mi a franc történhetett? Egy biztonsági kamerát figyelők szobájában kezdődik a történet, ahol is az egyik megfigyelő lát egy bűnesetet. Vagy mégsem? Aztán megkaptuk az introt, ami tiszta Person of Interest volt, és itt már tudtam, hogy tetszeni fog ez az 55 perc.

A börtönből frissen szabadult Shawn Michael Emery tárgyalása során már felmerül a videómanipuláció lehetősége, ami előre vetíti a későbbi eseményeket. Amiket aztán szépen elbizonytalanítanak. Nagyon ügyesen lavírozik az írás. Amikor azt hisszük, hogy végre rájöttünk, hogy melyik irányba kell elindulnunk, akkor bedobnak egy olyan csontot, ami felveti a másik opció lehetőségét is. Legutoljára ilyenre a Homeland volt nálam képes, ami nagyon hiányzik már. De amúgy is hasonló az alapfelállás az amerikai sorozathoz. Veterán katona, aki visszatér a társadalomba, és egy női nyomozó elkezd nyomozni az ügyben, aminek a szálai hozzá vezetnek. A csodaszép Hannah Roberts (Laura Haddock) karaktere egy pillanat alatt megfogott, és szépen lett ő is építgetve. Az ő eltűnésébe keveredik bele az eseményekbe Shawn. Egyelőre nem írok gyilkosságot, mert a holttest nem került elő. (Nagy örömömre.)

Sokszor láttunk már ilyesmit, úgyhogy az az elméletem, hogy valaki bosszút akar állni a katona felmentése miatt rajtuk, és a mentálisan amúgy is instabil Shawnra akarja kenni a bűntényt. Meglátjuk, hogy hova lyukadunk ki. Rengeteg apró dolog van még a pilotban, például Rachel Carey, a nyomozónő viszonya, vagy Shawn családja és a lányával való kapcsolata, de nem akarom ezeket addig elemezgetni, amíg ki nem derül, hogy melyik lesz fontos a későbbiekben.

Ez a majd 1 óra elröppent, nagyon élveztem, és csak remélni tudom, hogy a folytatás is ilyen lesz. Márpedig ha ezt a szintet tartja, akkor kizártnak tartom, hogy csak egy mini-sorozatról legyen szó, ahogy az az imdb-n fel van tűntetve. 6 rész, tehát gyorsan a végére érünk, de ezt már megszokhattunk az angoloktól, de talán jobb is ez így. 8/10-et adok rá, de ha még feljebb tudják vinni a minőséget, akkor lehet, hogy lejjebb kell majd vinnem ezt a pontszámot, hogy a többit magasabbra tudjam értékelni. Mindenesetre baromira bejött, alig várom a folytatást!