Ilyen volt a Treason

Tavaly év végén, számomra a semmiből érkezett a Netflixre egy olyan politikai akció-thriller a Treason személyében, amit szeretek. A poszt igazából azért született meg, mert ez a sorozat világított rá, hogy van egy zsáner, amibe az Árulás is tartozik, amit szeretek és közben unok.

Szinte az összes ilyen sorozat arra épül, hogy elrabolnak valakit, áruló van, akció, üldözés, és egy sötét összeesküvés, ami egészen a legfelső politikai szintekig fajul. Itt sem volt más a recept, sőt, sablont, sablonra halmozott, és bot egyszerű volt a történet, de a megvalósítás olyanra sikeredett, ami miatt nem tudok haragudni rá. Mert az biztos, hogy lelkiismeretesen odatette magát mindenki, aki az írószobán kívül az elkészítésén dolgozott. A látvány, az akció, a hangulat, az apró, de fontos dolgok, mind jól volt kidolgozva, már ami az írószobán kívülieket illeti.

A legnagyobb pozitívum, hogy nagyon pörögtek az események. Egy másodpercre sem engedi a nézőt a sorozat, és ilyet már nagyon rég nem tapasztaltam. Amikor lassított, akkor is utána rákapcsolt, vagy jött egy akciójelenet, egy fordulat, vagy egy árulás. Ez viszont mégis nagyon közepes-kategóriás érzést keltett bennem, mert közben úgy éreztem, hogy nincs idő elmerülni a motivációkban, a karakterekben. De ha meg egy sorozat ezt csinálja, azt meg unom, és nehezebben veszem rá magam.

Na és pont emiatt viaskodok. Mert az van a fejemben, hogy miért is nézem, ha közepes? Márpedig egy 6/10-nél nem éreztem jobbnak. De közben meg nem tudom abbahagyni, és valahogy nagyon könnyen fogyasztható. Plusz a 35-40 perces részek is üdítők a manapság látott 50+ percekhez képest. Ráadásul csak 5 rész, így könnyebben rávettem magam a befejezésére.

A legnagyobb indok mégis, ami miatt belekezdtem, az Charlie Cox, mint Adam Lawrence. A Daredevil óta bírom a színészt, és itt egy teljesen más szerepkörben láttam, ráadásul más szinkronhanggal. A pisztoly nem állt jól a kezében, és kicsit hiteltelen volt, mint igazgató, de azon kívül nem lehet rá panasz. Hozta, amit a történetből ki lehetett hozni.

De a prímet mégis a női karakterek vitték. Adam felesége Meddy végre egy olyan női szereplő volt, aki aktívan részt vett a történetben, és fontos szerepe is volt. Nem kellett megmenteni, nem neki jutott a negatív értelemben vett dráma, hanem igenis kemény volt. Szépen építgették őt, hogy a fináléra eljusson oda, ami egy szép jellemfejlődés volt. A másik fontos szereplő pedig Kara Yusova volt. Ő volt a legaktívabb a főbb karakterek közül, ő vitte előre mindig a sztorit, mégis őt éreztem a legsótlanabbnak. De egy ilyen ponyva-szerű thrillernél belefér.

A szinkronról is mindenképpen szeretnék említést tenni. Nem mindennapi hangokat választott a szinkronrendező, és pont ezért nekem nagyon működött. Charlie Cox ezúttal Mészáros Béla lett, és ennyire tökéletes választást nem is lehetett volna. Na jó, talán még Orosz Ákos is az lett volna. Trokán Nóra hangját én alapvetően nem szeretem, de itt Maddyként tökéletes volt. Kara pedig Tompos Kátya lett, ami szintén telitalálat. Valamint Illés Gergely hangmérnök nevét jegyezzük meg, mert amilyen itt a keverés volt, olyat nagyon ritkán hallani. Tökéletes volt az atmoszféra, tényleg olyan volt, mint ha ott lennének a szinkronhangok, abban a teremben, ahol épp beszéltek.

Nem váltja meg a világot a Treason, nem lesz klasszikus, sőt, valószínűleg év végére már nem is fogok rá emlékezni. De egynek jó volt, elvoltam vele, lefutotta a kötelező köröket, és komfortosan éreztem magam a nézése közben. Márpedig ilyen már rég volt. Mintha régi országos akció-thrillert néznék, amiket úgy hiányolok manapság. 5×40 perc, szóval körülbelül 3 és fél óra alatt le is lehet darálni. Plusz, amikor arra gondoltam az utolsó rész nézése közben, hogy semmi fordulatot nem fog tudni hozni, akkor húzott egy meglepőt, ami bátor volt, és tetszett. Egy hétvégi sorozatnak jó, és annak ajánlanám, aki kevésbé gondolkodós, inkább ponyva-popcorn akciót akar látni. Ahhoz felért, de semmi több.

Képek forrása: Netflix

How I Met Your Father – Elkezdődött a 2.évad

Érdekes az Így jártam anyátokkal spin-offja, mert nem voltam oda az 1.évadért, konkrétan úgy szenvedtem át magam rajta, és nem értettem miért készült el, sőt belül picit vágytam is a kaszájára. Aztán ahogy véget ért az évad, és telt az idő, úgy ülepedett, és az utálatom átfordult.

Annyit agyaltam rajta, hogy miért nem tetszik, hogy rájöttem, hogy miről szól. Ez bizony egyáltalán nem az a sorozat, ami az anyasorozat volt (akkor ez most az apasorozat?). Itt a karakterek már megtalálták a helyüket az életben, de párkapcsolati problémáik azért még akadnak. És ez az Így jártam apátokkal, a 30-as korosztály egzisztenciális válságát mutatja meg, és hogy már tudnak érett döntéseket hozni a karakterek, amire ebben a premierben is volt egy kiváló példa.

A rendkívüli premierje a Disney+-on

A Disney+-ra január 25-én érkezik meg, az új, saját gyártású brit vígjátéksorozat, „A rendkívüli”. Emma Moran írónő és a „Megszállottak viadala” producereinek új sorozatának középpontjában a szupererő, vagy épp annak a hiánya áll.

“A rendkívüli” lesz a legújabb Disney+ saját gyártású sorozata, amely a streaming platformon debütál, az “Esküvőiszezon” című romantikus-komikus akcióthriller és a “Példaképünk, Beckham” című doku-sorozat után, amelyek már elérhetőek.

„A rendkívüli” (Extraodrinary) világában a 18. születésnapjára mindenkinek kifejlődik a szuperereje. Kivéve Jent, aki 25 évesen még mindig arra vár, hogy megtudja, mi az ő különleges képessége. Pedig nem válogatna, sőt! Beérné bármivel, legyen az akár extrém gyorsaság, lézerszem, vagy csupán annyi, hogy elsőre jól teszi be az USB-be a pendrive-ot. Egyszerűen képtelen tovább lendülni ezen a problémán, és a helyzetén az unalmas partikellék boltos munkája sem segít. A szerelmi élete sem rózsás: időnként összejön egy fura figurával, Luke-kal, akinek különösen idegesítő képessége, hogy tud repülni. Szerencsére Jennek ott van a legjobb barátnője, Carrie, aki mindig megakadályozza, hogy túl mélyre süllyedjen az önsajnálatban. Az iskola óta elválaszthatatlanok, kapcsolatuk már-már inkább testvéri, mint baráti, szükség esetén pedig egymás szárnysegédjei.

A két barátnő egy kelet-londoni lakásban él Kash-sel, aki már régóta Carrie párja. Carrie képes a halottakkal beszélni, de úgy érzi, éppen a képessége árnyékolja be személyiségét: érdekelne valakit egyáltalán ő, ha rajta keresztül halottakkal is lehet beszélgetni? Kash nagyon komolyan veszi saját szupererejét, vagyis az idő visszaforgatásának képességét és nem is rest kihasználni azt. Jóváteszi például a kisebb kínos helyzeteket vagy megváltoztatja azokat a pillanatokat, amikor éppen megbántja a már amúgy is régóta szenvedő Carriet. A negyedik lakó egy kóbor macska, akinek köszönhetően kiderül, hogy még a macskáknak is több szupererejük van, mint Jennek. A lány ebben a nagy, zűrzavaros világban kis reménnyel és rengeteg kétségbeeséssel felfegyverkezve indul el, hogy megtalálja saját szuperképességét. Útközben talán elfogadja saját magát és megbékél helyzetével is.

A tovább mögött a szereplők, az előzetes, és a promóképek is megtalálhatók.

Disney+ februári műsorok

A február és Valetin-nap közeledtével számos romantikus film és sorozat elérhető a Disney+-on. Természetesen nem csak romantikus tartalmakkal találhatóak a streaming felületen, februárban jön a Fleishman bajban van (Fleishman is in Trouble) című sorozat, amelyben Jesse Eisenberg és Claire Danes egy zűrös váláson áteső manhattani házaspárt alakít. Ráadásul ebben a hónapban új epizódokkal vár “A Nemzet Aranya – A történelem peremén” (National Treasure: Edge of History), a Star Wars: Rossz osztag (Star Wars: The Bad Batch) és a Végtelen égbolt (Big Sky) is!

Miracle Workers – Kezdett a 4.évad

Bevallom, nem hittem, hogy a sorozat, de főleg, hogy én eljutok eddig. A 2.évad nagyon nem jött be, de mivel antológia, ezért maradtam, és a 3.évad be is jött. A 4.évad, ami a Végidők alcímet kapta, lehet, hogy tényleg a végső évad lesz, lévén az utolsó pillanatban elhalasztották a tévés premiert, a tulajdonosok pedig durva költségcsökkentéseket eszközöltek, amik eléggé kaszára utaló jelek. Szerencsére HBO Max-ra a meghirdetett dátumban megérkezett, magyar felirattal.

Update: Azóta sajnos lekerült HBO Max-ról is. Ez nem túl jó előjel, és valószínűleg nem is fog érkezni hetiben egy darabig.

Ezúttal a poszt-apokaliptikus filmeket parodizálják ki a készítők. Egy Mad Max-szerű világban játszódik a történet, ahol megelevenedik a Terminátor, de más világvégével kapcsolatos kikacsintásokat is kapunk.

Egyértelmű, hogy továbbra is Daniel Radcliffe és Steve Buscemi viszik a hátukon a sorozatot. Az ő jeleneteik továbbra is fantasztikusak, a közös jeleneteikben pedig érezhetően van kémia. Előbbi most egy Sid nevű magányos vándort alakít, akinek van egy felesége is Freya hadúrnő, Geraldine Viswanathan személyében, Buscemi pedig egy Morris Rubinstein nevű ocskaság kereskedő, akinek ráadásul egy hologram a felesége.

Minden évadban azt láttuk, hogy Radcliffe és Viswanathan karakterei valamilyen úton-módon összejöttek, de most legalább ez az alapszituáció.

Egyelőre a legjobb jelenetek mégis a maradék két állandó szereplőié voltak. Karan Soni, mint Freya rokona, partiarc Terminátort alakítva, és Jon Bosst ezúttal sem kímélték az írók, ő most egy emberi kutyát alakít, teszem hozzá nagyon viccesen.

Továbbra is jó poénnak tartanám, hogy a sorozat végén kiderülne, hogy ők öten végig csak Isten játékát játszották alternatív univerzumokban. Sajnálom, én nem tudok elszakadni ettől az isteni csodatevős száltól, mert azt nagyon szerettem, és szerintem hihetetlenül ötletes is volt.

Fogalmam sincs, hogy milyen irányt akar venni az évad, hiszen Sid és Freya letelepedésén kívül nincs semmi céljuk egyelőre a karaktereknek, de majd a hetek folyamán kiderül, hogy hogyan akarnak ezúttal csodát tenni.

Nem volt rossz tehát a kezdés, de például az előző évadé jobban tetszett. Ettől függetlenül heti maximum 20 percem mindig lesz rá, és ezekért a színészekért meg is éri, ha csak pár jó pillanatot hoznak.

The Last of Us – Elkezdődött az 1.évad

Az elmúlt hetekben jóformán nincs olyan ember, aki ne futott volna bele, hogy érkezik ez a sorozat. Sokaknak nem kell bemutatni, hogy egy PlayStation játék adaptációjáról szól, szóval a sztori ismert, és látva a pilotot, hűen ragaszkodnak is ahhoz a történetvezetéshez. Én nem játszottam a játékkal, de kétszer is végignéztem a végigjátszást, és engem is lenyűgözött. A világ ahogy fel van építve, a karakterek közti dinamika, és az erős atmoszféra. Ezekből egyelőre úgy tűnik, hogy mindet sikerült átültetni.

Az első durván fél óra felvezetés volt, amiket én nem szeretek, mert elveszik az időt az eseményektől. De itt egyáltalán nem ez volt a helyzet. Az első pár percet nem nagyon emelte ki senki, pedig az interjú is húsba vágóan realisztikus és aktuális volt, főleg az utóbbi pár év Covid eseményei miatt. És a gombák tényleg valódi fenyegetések, amiket az emberiség nem vesz komolyan. Utána pedig a feszültség, amit szép lassan felépített, remek volt. Amikor pedig beindultak az események, az jó értelemben idegtépő volt. Sikerült ez alatt a pár perc alatt úgy megkedveltetni velem Saraht, hogy az elvesztése igenis üssön.

Egyébként ezt tervezték az első résznek, de az HBO úgy gondolta, hogy nem szabad egy ilyen jelenettel elengedni a nézőt, ezért ugrottunk az időben. Bevallom, hiába láttam a végigjátszást, nekem nem volt tiszta, hogy a Fedra és a Tűzbogarak közül melyik oldal a jó, és hogy Joelék éppen melyikben vannak, és miért. Az is jó kérdés lehet, hogy aki a játék előismerete nélkül nézte ezt az epizódot, annak vajon mennyire állt össze a történet? Mert én már tudom, hogy mi miért történt, de az új nézőnek nem biztos.

De a legfontosabbak, a karakterek. Pedro Pascal, mint Joel telitalálat. Amikor először olvastam róla, bevallom úgy éreztem, hogy túl sokat fogom látni a képernyőn, és nem is igazán illik rá a szerep. Ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna! Az első pillanattól kezdve látom benne Joelt. Ráadásul a szinkronban Varga Gábor adja a hangját (ahogy a Mandalóriban is), ami még kedvelhetőbbé tette. Egyébként Rátóti Zoltán is jó választás lett volna, de akkor kicsit ridegebb lett volna a személyisége. Szívesen megkérdezném a szinkronrendezőt, hogy mi alapján hozta meg az amúgy jó döntést.

Tommy és Sarah kapcsán felmerültek az interneten etnikummal kapcsolatos problémák. Bevallom, én is furcsálltam a döntést, de mindkettő tökéletes casting volt. Egyáltalán nem zavart semmi ilyesmi, nagyszerűen hozták a karaktert, és Sarah is imádni való volt, sokkal kedvelhetőbb, mint Ellie. A mimikája is pontosan olyan volt, mint a játékban. Kár, hogy nem ő lett a főszereplő.

Ha már Ellie. Tudtam, hogy bajaim lesznek vele, és egyelőre nem is sikerült az előítéleteimet eloszlatnia. Igaz, nem sok játékidőt kapott, és nem volt alkalma bemutatni, hogy miért lett ő a megfelelő a szerepre, de bízom benne, hogy a következő részekben többet fognak karakterizálni, és látunk tőle kiemelkedő színészi játékokat, mert néhány mozdulatában már ott volt a játékból megismert lány. Az a durva, hogy ha más lenne a neve, de ugyanazt a karaktert játszaná, akkor semmi bajom nem lenne. Szóval tudom, hogy bennem van a hiba.

Márpedig egyelőre az adaptáció tökéletes. Két módon lehet feldolgozni egy játékot, és eddig mindig a rosszabbikat választották a stúdiók, mégpedig azt, hogy teljesen a maguk ízlésére szabták a történetet, csak az alapokat, vagy csak a karaktereket hagyták meg. Itt viszont egy az egyben megcsináltak mindent, és még néhány kamerabeállítás is a játékot idézte meg. Lehet, hogy így sokkal kiszámíthatóbb a történet, de mégis mosolyog az ember, ha olyat lát viszont a képernyőn, színészek által életre keltve, amit egy kreált világban már végigélt. Az pedig, hogy megtartották a főcímzenét, csillagos ötös. Nem is lehetett ezt máshogy csinálni.

Ilyen gyorsan még nem telt el 1 óra 20 perc, ezért hálás vagyok, és ritkán történik ilyen. 8,5/10 a kezdés, ami már-már 9, de szeretném még feljebb tornászni, és úgy érzem, hogy még fogom is, mert ez még csak a kezdet.

Képek forrása: Warner Bros Discovery