Alex Rider – Kezdett a 3.évad

Nagyon úgy fest, hogy egyben az utolsó évad is, amiért nagy kár, mert azon ritka kivételek egyike ez a sorozat, ami javított a könyv bájosan naiv és egyszerű szerkezetén. A Láthatatlan Kard című regény, ami a sorozat ötödik darabja -tehát gyakorlatilag a teljes széria féltávja- került ezúttal feldolgozásra. Eddig szépen kanyarította a széria a történetet úgy, hogy itt csúcsosodjon ki minden, amivel eddig Alex Ridernek dolga volt, és a Scorpia nevű terrorszervezettel való harc végére is pont kerülhet.

Hiszem, hogy ha sokáig futott volna a sorozat, akkor kaptunk volna egy fiatal James Bondot, csak éppen menő kémcuccok nélkül. Az eszközök hiányát a mai napig bánom, mert a könyv tele volt kreatívabbnál kreatívabb felszerelésekkel. Ezzel ellentétben maga a kémvilág sokkal komplexebb, kidolgozottabb és realisztikusabb. Alex is kezd azzá válni, akit a könyvekből ismerhetünk, de mégis más, ami nem probléma, hiszen itt jó pár évvel idősebb.

A szezonpremier egy központi téma körül forgott, nevezetesen Jaszen Gregorovics utolsó szavai körül, aki azt kérte Alextől az előző évad végén, hogy találja meg az özvegyet, és akkor megtalálja a Scorpiat is, vele együtt a végzetét is. A fiú, Tommal és Kyraval kiegészülve Máltára utazott, hogy megtalálja ezt a bizonyos özvegyet. Gyakorlatilag ennyi.

Mindkét karaktert a lehető legjobban mozgatták. Tom a kissé bolondos szerepet hozta, amitől nekem libabőrös a hátam, de itt most speciel a bátyja, akinél megszálltak, annyira túltolta a laza, bohókás stílust, hogy mellette Tom egész kedvelhetőnek tűnt. Kyra pedig feketeöves billentyűzet-püfölőként segíti Alexet, és az érzelmi szálat is építgetik a két fiatal között.

Szóba került már most a Láthatatlan Kard nevű szuperfegyver, amivel az özvegy térdre tudja kényszeríteni a brit kormányt, és láthattuk a nagyon sejtelmes, már-már megmosolyogtató, 90-es éveket idéző árnyékba burkolózó, eltorzított hangú Scorpia vezetést is.

Nem titok, hogy az évad központi szereplője ez a terrorszervezet lesz, ennek a működésébe fogunk jobban belelátni. Remélhetőleg mégsem ez lesz a végső szezon, mert sok könyv van még, amit fel lehet dolgozni, ráadásul az író, Anthony Horowitz folytatta a regényeket, szóval alapanyag lenne még bőven. A kezdés nem volt semmi különös, felvezette az évadot. Mivel a teljes évad elérhető, óvatosan kell a netet figyelni, mert belefuthatunk spoilerekbe. Én is igyekszek a végignézésével, nem csak a fent említett okból, hanem mert tényleg élvezem a sorozatot.

Alex Rider 3.évad promóanyagok

Miközben a hivatalos oldalak magasról tesznek a remek tini kémes adaptáció új évadára, kerülőutakon kiderült, hogy április 5-én jön a 3.évad, ami ezúttal a Láthatatlan Kard című 5.regényt dolgozza fel, és ahogy látni, ismét kibővítve. Ráadásul úgy tűnik, hogy ez lesz az utolsó évad.

A továbbiakban következzen a sajtóközlemény, és egy tonnányi promókép. Mindet nem fogom kirakni, mert iszonyú sok van. Érdekesség, hogy az előzetest azóta sem tették nyilvánossá, pedig a Freevee-n már megnézhető, és kamerás verzióban felkerült már.

Miracle Workers: Oregon Trail – Vége a 3.évadnak

“Please, stay six feet apart.”

Nem hittem, hogy van visszaút a Miracle Workers számára, de innét volt szép nyerni. Akik régebb óta követnek, azok tudják, hogy nagyon nem voltam oda a 2.évadért, hiszen az 1.évados koncepcióból semmit nem vittek tovább. Így félve vágtam neki az új szezonnak, pláne, hogy az előzetes sem győzött meg. De szerencsére alaposan rám cáfoltak, hiszen már az évadkezdés is tele volt hangosan felnevetős pillanatokkal, és a játékidőt sem húzták, hanem mindig pont annyi volt, amennyit a sztori megkövetelt. (A 2.rész például alig volt 18 perces.) Előljáróban elmondhatom, hogy összességében tetszett az évad, bár voltak itt is döccenések.

Az előző évadban egyértelműen Steve Buscemi karaktere volt a kakukktojás, akit sokszor parkolópályáról kellett visszarangátni, hogy szerepeljen a részekben, ezúttal viszont Karan Soni “Dilinyós” szerepe volt az, akivel előzetesen rosszul kalkuláltak az írók. Ez a fejvadász, akit alakított, tipikusan egy, de maximum két epizód erejéig felbukkanó mellékszereplőként működött volna, így viszont sokszor csak tehernek éreztem. A probléma talán abban keresendő, hogy mivel magányos karakterről volt szó, külön történetszálat nem tudott kapni. Bár érdekes módon Benny esetében ezt sikerült megoldani. Szóval egy-két kellemesebb pillanaton kívül sajnos elpocsékolt lehetőség volt az ő stábban tartása.

Még a Jon Bass által alakított Todd Aberdeen is jobban illeszkedett a történetbe. Az ő karaktere univerzális volt, ennek köszönhetően sok poénforrást, és pláne kikacsintást engedett meg a készítőknek. A kedvencem egyértelműen a választás volt, ahol Trumpot parodizálták ki, és amerikai népet, de az agyatlanul vadászóknak is beszóltak általa.

Érdekes, hogy harmadjára is Daniel Radcliffe és Geraldine Viswanathan karakterei közt alkottak szerelmi szálat az írók. Sokat nem gondolkodtak a női szereplőn, szinte egy az egyben átemelték az értelmiségi, az átlagból kiemelkedő gondolkodású szerepet a 2.évadból. Sokszor katalizátora volt az eseményeknek, hogy Radcliffe tündököljön.

Mert hát valljuk be, ezt az évadot Ezékiel atya és Benny a kölyök, vagyis Steve Buscemi vitték el a hátukon. És jaj, mennyire jó, hogy így történt. Mindkét színész lubickolt a szerepben, és jobbnál jobb pillanatokat köszönhetünk nekik. Az atyával végre visszatértünk a csodatevés felé, amiért hálás vagyok, hiszen így hűek maradtak a sorozat címéhez. Az pedig, hogy Buscemi, mint kiélt, öreg banditát alakít, aki megtartotta a “The Teen” nevet, hát minden alkalommal felfelé kanyarította a szám szélét, hiszen a 30 Rockos “How do you do, fellow kids?” mém jutott eszembe.

A végére még kiemelném azt, amikor kikacsintottak az 1.évadra azzal, hogy Buscemi, mint Isten hangja szólt le Zeke atyához a kéményen keresztül, valamint a járványra is utaltak poénosan, mind rögtön az 1.részben, mind pedig a mormonos epizódban. Ezen kívül szerintem a főcím szenzációsan el lett találva, tökéletesen leutánozta a régi verziókat. Végül a szándékosan gagyi CGI. Gondolom lesz olyan, akit zavart, de nekem nem volt vele bajom. Az, hogy ebbe a korba, és ebben a stílusba helyezték el, sokkal elfogadhatóbb volt, és így talán könnyebben megoldották a járványügyi akadályokat is, valamint kevesebb tényleges külső helyszínen kellett forgatniuk.

Ez a jó tehát az antalógia sorozatokban, hogy bármikor vissza tudnak térni. Ez az évad sem volt annyira jó, mint az 1.évad, főleg az évad második fele kezdett sokszor unalomba átcsapni, de számomra mindenképpen jobbra sikerült, mint az előző, és ez főleg a két húzónévnek köszönhető. Berendelésről egyelőre nincs hír, úgyhogy ha ennyi volt, akkor főként kellemesen szórakoztam, de ha lesz folytatás, akkor mindenképpen ott leszek.

Paradise PD – Kezdett a 3.évad

Folytatódott a Brickleberry készítőinek sorozata, immáron a 3.évadával, amire nem kellett másfél évet várni, mint ez előzőre. Ez gyanítom, hogy a járvány miatt történt, hiszen az animációs sorozatok előrébb kerültek a prioritásban, elvégre kevesebb kontakttal járnak.

A 3.évad szinte a semmiből jött, hiszen hivatalos bejelentés a berendelésről már csak akkor jött, amikor megvolt a megjelenési dátum. Ráadásul ez lett az eddigi leghosszabb évad, a maga 12 részével, aminek én annyira nem örülök, mert a 2.évad azt hiszem pont attól volt jobb, hogy kevesebb epizódszám volt, szám szerint 8, és emiatt a felesleges filler részeket gyorsan letudhattuk.

Na de lássuk, hogy mivel kezdték ezt a szezont, és hogyan oldották fel a szó szerint kirobbanó cliffhangert.

A S.H.I.E.L.D. ügynökei – Ez volt a 3.évad

Eléggé felemás érzéseim vannak, a SHIELD ügynökeivel kapcsolatban. Amitől féltem, hogy az évad második fele leül, az bekövetkezett. De nem abból a szempontból, ahogy hittem volna. A tovább mögött spoileresen (számít ez még spoilernek ennyi idő után?) folytatom.