The Night Agent – Kezdett az 1.évad

Egy ideje már nagyon vágyom egy jó összeesküvős akció-thrillerre. Próbálkozások ugyan voltak, de valamin mindig elcsúszott a dolog, és csak leerőltetni tudtam, és azt hazudni, hogy nem volt rossz. Azonban a Netflixes The Night Agent már az első kedvcsinálóval megvett, ami rendkívül minimalista volt, de mégis egyben felizgatta a fantáziám, hogy mi lesz ez a sorozat. A sorozat Matthew Quirk regénye alapján készült, amiből szándékosan nem olvastam semmit, és tudomásom szerint nem jelent meg magyarul.

Annyit mutattak kiírva, hogy van egy telefon a Fehér Ház alagsorában, ami soha nem csörög. Persze az előzetesben megszólal. Látványos vágóképek, és ennyi. Végre egy előzetes, ami mértéktartó tudott lenni, és nem lőtt el mindent. Ezek után persze, hogy vártam, hogy mi lesz belőle, pláne, hogy egy karakteres főszereplőt is tudtak találni Gabriel Basso személyében. Elsőre nem gondolná róla az ember, hogy ő a tipikus akcióhős, de az a néhány kép, amit láttam a sorozatból, meggyőzött, hogy nagyon jó lesz a szerepre. A tovább mögött spoileresen leírom, hogy az 1.rész mennyit sikerült megugrani abból, amit elvártam tőle.

A főszereplő Peter Sutherland kap egy gyors felvezetést azzal, hogy majdnem megakadályoz egy merényletet a metróban. Láthatjuk, hogy mennyire emberi, jól nevelt, és közben ha kell határozott. Tehát a tipikus főhős. A robbanást ugyan nem sikerült megakadályozni, de így is megmentett számtalan életet, azonban a sajtó mégis őt okolja a robbantásért. Az ügynökségek tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy valójában ő a jófiú, és szerencsére nem is ezzel foglalkozik a sorozat.

Peter az FBI kötelékében van, de mégis a Fehér Házban dolgozik egyfajta összekötőként, de szigorúan a ranglista legalján. Az ő feladata, hogy kvázi diszpécserkedjen és vegye fel a telefont, ha egy ügynök bajba kerül, amire eddig még nem volt példa. Egészen mostanáig.

Rose Larkin, aki egy kiberbiztonsági szakértő, épp a nagybátyját és nagynénjét látja vendégül, amikor az éjszaka közepén zajt hall, és kihallgatja, hogy ők ketten valójában nem szimpla értékesítők, mert egy fehér házi összeesküvésről beszélgetnek, így sokkal inkább tartozhatnak a kémvilághoz. Ha ez a sokk nem lenne elég neki, még bérgyilkosok is támadnak rájuk, és a lánynak menekülnie kell. Rose rokonai a kezébe nyomnak egy papírt, hogy kit kell felhívni, és mit kell mondania, és így kapcsolódik össze Peterrel, aki telefonon keresztül instruálva megmenti a lány életét.

A pilotnak több erőssége is van. Az egyik, hogy habár 55 perces, jól bánik az idővel. Rengeteget haladunk a történettel viszonylag rövid idő alatt. Pörgős, tempós, nincs üresjárat. Ha nincs akció -amiből azért bőven akad-, akkor is fenntartja a figyelmet.

Én ezt annak tulajdonítom, hogy Peter és Rose személyében sikerült két kedvelhető főszereplőt castingolni. Peter ahogy már feljebb is írtam, kinézetre, és karakterileg a tipikus akcióhős alkat. Rose viszont a kezdeti bajbajutott lány szerepet levetve meglepően erélyes, és magabiztos. Ugyanakkor vannak gyengéseik is. Petert árulónak bélyegezték meg, ráadásul az apját is, aki mielőtt tisztázhatta volna magát, meghalt. Rose pedig élete nagy üzletét bukta el, és lett nincstelen.

A Hong Chau által játszott Diane Farr külsőleg nagyon fura ezzel a hajjal, emberileg viszont szimpatikus, de nekem pont ezért gyanús. Mert hát ugye nem szabad bízni senkiben. Robert Patrick, mint FBI igazgató-helyettes, újfent rögtön antipatikus, és nekem gyanús is, de lehet, hogy pont ez az elterelés.

Egy bekezdés erejéig még a szinkronra kitérnék. Aprics László volt a szinkronrendező, akiről tudjuk, hogy az egyik legjobb a szakmában. Habár néha mintha hallani véltem volna kimaradó lihegéseket, de nem akadok fenn ezeken. Az viszont kiemelendő, hogy ismét olyan hangokat választott, akik nem megszokottak. Bár mondhatjuk, hogy most már a nem megszokott lett a megszokott. Peter magyarhangja az a Lengyel Benjámin lett, aki a Besúgóban alakított nagyot, Rose pedig Mentes Júlia, akit egyre többször hallunk, és nem véletlenül. Akit viszont mostanában keveset hallottam, de most ismét itt van, az Ullmann Mónika, aki Dianenek adta a jellegzetes hangját.

A kezdés tehát nagyon ígéretes lett, meg is kapja a 7,5/10-et. De egy jó 1.részt sokan tudnak írni. Részeken át fenntartani ezt a lendületet, és érdemben kitölteni a játékidőt már keveseknek sikerül. De nagyon szeretnék már egy jó akciósorozatot. Remélem, hogy a végére érek (nem mint a Terminal Listnek), és akkor be tudok számolni, hogy valóban született-e egy olyan akciósorozat, aminek érdemes egy esélyt adni.