24: 20 éve kezdődött a sorozat

“Terroristák az egyik elnökjelölt életére törnek. A feleségemet és a lányomat elrabolták, és lehet, hogy a munkatársaimnak mindkettőhöz közük van. Jack Bauer szövetségi ügynök vagyok. És ez életem leghosszabb napja.”

Minden egy kaliforniai elnöki előválasztással kezdődött, a többi már csak történelem. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy ez volt a sorozat, ami újraalkotta mindazt, amit előtte a tévézésről gondoltunk. Mint olyan sokakat, engem is ez a sorozat tett igazi junkie. A 9+1 évadot (8 teljes és egy “fél” évadot, valamint egy rebootot) megélt széria forradalmit alkotott az osztott képernyős és valós idejű események bemutatásával, valamint a patika pontossággal megírt cliffhangereivel, ami miatt nem lehetett abbahagyni a nézését. Ez volt a 24, ami 2001. november 6-án kezdődött a FOX csatornán.

Története során természetesen sem a stáb, sem maga a sorozat nem maradt díjazás nélkül. Amíg műsoron volt, minden évben kapott Golden Globe, illetve Emmy-jelölést, kivéve 2008-at, mert abban az évben a forgatókönyvírók sztrájkja miatt nem volt új évad. Ebből a 203 jelölésből 70-et pedig bizony be is zsebelt; a Legjobb Televíziós Dráma, a Legjobb Színészi Alakítás, zene, hang, kaszkadőr, mellékszereplő, vágás és még sorolhatnám, hogy milyen kategóriákban. Összességében mondhatjuk, hogy a készítők mindent elértek a sorozattal, amit szerettek volna.

A főszereplő az ikonikus Jack Bauer, a Terror-Elhárítás szövetségi ügynöke volt, akit Kiefer Sutherland alakított. Rengeteget változott az évadok során mind kinézetében, mind játékban, mind személyi kultuszában. Ahogy szezononként nőtt a tét, úgy az eleinte családapa, aki csak vissza akarta kapni a családját, végül Amerika egyik legnagyobb és elpusztíthatatlan hősévé nőtte ki magát. A “Damn it” kifejezés pedig már szállóigévé vált a rajongók számára, de sokan a mai napig ővele azonosítják. (Sokszor mondták a rajongók vicceskedve, hogy „Jack Bauer for the president!”, hát tessék, a Designated Surivorben az lett!)

A CTU (Counter Terrorist Unit), vagyis a Terror-Elhárítás volt a 7.évad kivételével (mert akkor az FBI volt) mindig a fő kormányzati szerv, akik az aktuális terrortámadást meg akarták állítani, és megóvni a hazát. Ez többségében sikerült is. A CTU helyszíne az első 6 évadban Los Angeles volt, de utána láttuk a New York-i irodát a 8.évadban, a Live Another Day-ben a Londonba kihelyezett állomásukat, valamint a Legacy rebootban a Washington-i csapatot. Minden évadban más és más a probléma került terítékre, bár egy idő után úgy érezhettük, hogy ugyanazt látjuk, csak más köntösben. Sokan felrótták hibának, hogy nem eléggé változatos, de közben mégis új és új dolgokat találtak ki az írók. Láthattunk bosszútól kezdve atombombán át, biológiai- és vírustámadásig mindent. Mindeközben pedig nem egy elnököt elfogyasztott a széria, akiket vagy eltávolítottak a posztjukból, vagy eltettek láb alól.

Megkockáztatom, hogy a 24 volt az első sorozat, ahol az Amerikai Egyesült Államok elnöke fekete volt. Az első évad tulajdonképpen egy kis részben eköré a téma köré is épül. Ez ugyanis akkoriban eléggé furcsa gondolat volt, míg napjainkban elmondhatjuk, hogy Barack Obama nyolc évet is ült az Ovális Irodában. (Halkan megjegyzem, hogy a hetedik és nyolcadik évadban az USA elnökét Cherry Jones alakította, aki egyes vonásaiban eléggé hasonlít az elnöki posztért is versengő Hillary Clintonra. Akkoriban fel is rótták a sorozatnak, hogy burkoltan próbáltak hatni a szavazókra.)

David Palmer, akit Dennis Haysber játszott, az egyik legközkedveltebb elnök volt a szériában és a televíziós sorozatokban egyaránt. Karakteres figura, remek színészi játékkal, tökéletesen illett a szerepre. Akit még érdemes kiemelni, az az egyik utódja, méghozzá a Charles Logan elnököt alakító Gregory Itzint. Remekül játszotta ugyanis a kissé bizonytalan vezetőt, aki bármennyire is alacsony volt, mégis nagynak akart látszani. A rajongók is imádták gyűlölni, hiszen későbbi évadokban is viszont láttuk.

A 24 Jack Baueren kívül is tudott mindig nagyot alkotni főbb szereplők terén. Jack lánya, Kim állandóan bajba került a korai évadokban (puma!), amiért foghattuk a fejünket. Tony Almeida karaktere lett a legárnyaltabb és többször váltott oldalt a jó és a rossz között, mint bárki a sorozat történetében. Jack nagyjából két-három évadonként „elhasznált” egy barátnőt is. Szegényeknek nem volt jó soruk. Ahogy pedig az a sorozatban is elhangzott James Heller szájából, akihez Jack hozzáért, az előbb-utóbb meghalt. Ez persze nem volt mindig így, de elég sokszor sajnos igen. Bár ellenpéldát nem tudnék mondani.

A kivételek sorát erősíti Chloe O’Brian, aki az első számú kedvence volt a rajongóknak. Ő volt Jack jobbkeze, a számítógépzseni, aki nélkül főhősünk sokszor bajban maradt volna. De megemlíthetném még az első három évadból Cherry Palmert, akit imádtunk utálni. Számos nagyobb, ismertebb név is megfordult az évadokban, így láthattuk a jó, vagy éppen a rossz oldalon többek között Xander Berkeleyt, William Devane-t, Katee Sackhoff-ot, Freddie Prince Jr.-t, Anil Kapoor-t, Arnold Vosloo-t, Dennis Hopper-t vagy éppen Jon Voight-ot is.

Ha kedvenc évadot kellene választanom, akkor nehéz lenne a döntésem, ugyanis mindegyik valami miatt kiemelkedő. Igen, még a sokak által gyengének tartott hatodik évad is, mert mindenhol voltak hullámvölgyek. Egyébként az írók az egyik Comic Conon elárulták, hogy egy aktuális évad megalkotásakor nagyjából 17 epizódnyi történetet találnak ki, így a többit, azaz plusz hét részt fel kellett tölteniük mellékszálakkal, és időhúzással. Ezért kényelmesebb számukra a 12 részes formátum, ami a 24: Legacy-ban nem feltétlenül sült el jól.

És ha már 24: Legacy. A FOX csatorna úgy döntött 2016-ban, hogy feltámasztja a sorozatot, de ezúttal Kiefer Sutherland nélkül egy új szereplő történetét mesélik el. Új város, új szereplők, új veszély és rövidebb forma. Sajnos a színvonalat már nem tudták hozni, és a nézettség sem hozta még a korrekt szintet sem, úgyhogy Eric Carter (Corey Hawkins) története véget ért egyetlen évad után. Talán nem is baj. Indiában, épp az említett Anil Kapoor főszereplésével, megvették a jogokat, és két évad el is készült az eredeti alapján, bár jó pár változtatással.

Lehet, hogy a nosztalgia beszél belőlem, de tekintve, hogy az utóbbi 1 évben újranéztem az első 2 évadot kijelenthetem, hogy manapság kihalt ez az ilyen magas fordulatszámú, vérbeli akciósorozatok műfaja, amit én nagyon sajnálok. Amíg Kiefer Sutherland aktív, addig én reménykedek, hogy valaha készül egy végső lezáró film, habár a 9.évad végébe bele lehet magyarázni, hogy mi lett Jack sorsa, de úgy gondolom, hogy pont az Oroszországba való szállítása adna lehetőséget egy esetleges kettős ügynök történetszálra. Hiszen mi lenne nagyobb csavar, ha nem az, hogy Amerika hőse válna ezúttal az országa első számú terrorfenyegetettségévé. Erre kevés esély van, és látva a feltámasztásokat, lehet, hogy jobb is ennyiben hagyni a sorozatot, mert így marad meg szép emlékként.

24: 20 éve kezdődött a sorozat” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Nagy kedvencem volt ez a sorozat. Akkor kezdtem nézni, amikor műsorra tűzte az M1, pedig a leírások alapján nem annyira vonzott a dolog, de aztán a pilot beszippantott, aztán minden hétfő este vártam az új részt.
    Lehet, hogy ideje lenne nekem is újranéznem.

    Kedvelés

Hozzászólás