Három nagy meghatározó sorozat van az életemben. Kettőről már volt írás (24, Smallville), de a harmadikról egyelőre nem. Legalábbis az 5.évadon kívül, hiszen annak létezését szeretném inkább letagadni. Bizony a Prison Break, vagyis magyarul a Szökésről van szó. Emiatt a sorozat miatt döntöttem a mérnöki pálya mellett, mert Michael Scofield ennyire nagy hatást tett rám.
A Disney+ra induláskor felkerült a sorozat, úgyhogy nosztalgiából bele akartam nézni, de azon kaptam magam, hogy elképesztően élvezem, és magába szippant még ennyi idő távlatában is a sorozat. A tempó, a karakterek, és a 10 percenkénti mini-cliffhangerek. Ráadásul az évad közepén is mertek olyan dolgokat húzni, amiket manapság csak szezonfinálékban látunk. És nem éreztem egyetlen jelenetet sem feleslegesnek. Minden karakterépítő pillanatnak jelentősége volt. Hát csodálkozik bárki, hogy számomra a 2000-es évek volt a sorozatok aranykora, nem a mostani évek?
negyedikfalblog.wordpress.com 