2020 könyv-termése

A Retrospektív 2020-ban már írtam, hogy újra kedvet kaptam az olvasáshoz, és nyitottam más, eddig nem olvasott írók munkái felé is, aminek főként pozitív eredményei lettek. Az egyik ilyen eredménye, hogy a lent olvasható lista megvalósult. A 2019-es 0 befejezett könyvhöz képest 2020-ban igen termékeny voltam.

Egyébként a legnehezebb számomra az, hogy eldöntsem, melyik könyvet olvassam el. Túl sok a lehetőség, és sokszor a fülszöveg nem elegendő a döntés meghozásához, így véleményekre és értékelésekre kell támaszkodnom a kiválasztáskor. Szerencsére jól nyúltam bele, és pozitívan emlékszem vissza az olvasottakra. Amúgy is ígértem (főleg magamnak) könyves bejegyzéseket, hát most tessék!

• Kezdetként essünk túl a képregényeken, mert azokat is ide veszem. Négy The Walking Dead füzetet olvastam el, jelenleg a 12.füzet következik, és baromira élvezem. Sokkal jobb, mint a sorozat, merészebb, és máshogy alakul a történet, még ha a fő csapásirány nagyjából meg is marad. Tényleg nem tudom, hogy hol csúszott félre a sorozat, mert bármikor korrigálhattak volna, mindenesetre a képregények kárpótolnak. Aki csalódott a sorozatban, kezdje el a képregényt! Tudom, hogy sokan mondják ezt, de talán nem lehet véletlen.
• A másik képregény, ami idén sorra került, az Az Utolsó Előtti Huszár volt, ami egy IndieGoGo kampány segítségével valósult még, és egy magyar képregényről van szó. Elég igényesre sikerült, gyönyörű rajzok, jól megfogott mitológia. A történetvezetés számomra furcsa volt, rá kéne hangolódni az írók agyára, ami egy füzet után még nehezen megy, de remélem, hogy hamarosan jön a 2.füzet, és arra már nem kell éveket várni.
• Az igazi áttörést a könyvek terén Matt Haig (jól jegyezzük meg ennek az embernek a nevét) könyve, az Én és az emberek jelentette, ami egy ember testét átvevő földönkívüli viszontagságait mutatja be a Földön. Mivel ahonnét ő jött nincsenek érzelmek, ezért a saját bőrén tapasztalja meg, hogy mit jelent embernek lenni, mit jelent szeretni, kötődni valakikhez. Zseniálisan mutatja be az érzések működését, és azt a folyamatot, ahogy meg lehet kedvelni egy másik embert. Ezen kívül van egy átívelő szál is benne, amitől az emberiség sorsa függ. Csak ajánlani tudom. Könnyed, néhol elképesztően vicces, de mégis komoly mondanivalóval bíró könyv. Az év meglepetése számomra.
• Mivel 2020-ban megérkezett az Alex Rider sorozat, és kellemesen csalódtam is benne, ezért, és mert ezt a könyvet dolgozta fel, gyorsan végigrágtam magam a Veszélyes iskolán. Az első könyvet még nagyon régen olvastam, őszintén szólva nem nagyon emlékszem már rá. Stílusát és történetét tekintve abszolút tiniknek szóló könyv, amit a sorozat korrigált is szépen. Könnyen fogyasztható, kevés oldalszámú, olvasásban maradáshoz és két nehezebb könyv közti kikapcsolódásnak tökéletes.
• A 3. Alex Rider kötet, a Mély vízben hasonló vizeken evez tovább (bocsánat a szóviccért), itt egy kicsit keményebb lett már a sztori, és gondolom pont a hangsúlyos orosz szál miatt ugorják át, és a 2.évadban nem ezt dolgozzák majd fel.
• Nyár derekán úgy döntöttem, hogy mivel kedvem is van, és kevés is az oldalszáma, ezért elolvasom Nemere István: A Neutron-akció regényét, és te jóóó ég! Ez a magyar 24, amit 1982-ben megírt Nemere. Úgy faltam a könyvet, mint a Harry Potter óta semmit. 12 óra eseményeit mutatja be, és folyamatosan tudjuk, hogy mennyi az idő. Zseniális, izgalmas, fordulatos. Miért nem dolgozták még fel ezt a könyvet? Megfilmesítésért kiált. Ráadásul egy magyar író tollából! Aki szerette a 24-et, de unta az utolsó évadokat, vagy szereti az akció-krimit, és a pörgős könyveket, azoknak nagyon tudom ajánlani. Nem is tudom, hogy miért nem ez lett 2020 könyve számomra. Instant klasszikus!
• Az Isten szimbólum többször is felbukkant a tavalyi év során, úgyhogy kínálta magát, hogy esélyt adjak Hans Rath: Kell egy pszichológus, mondta Isten (vagy kell egy Isten, mondta a pszichológus, ahogy többször rosszul mondtam magamnak) könyvének. Mást vártam, de végül is nem volt rossz. Voltak idézetek, amiket kiemeltem, mert olyan örök igazságokat tartalmaztak, amikre emlékezni kell: “Neked még nem tűnt fel? Az ember sose tudja, mikor elég. Ez gyakorlatilag mindenre érvényes. Evésre, ivásra, munkára, pénzre. Akinek jó élete van, jobbat akar, akinek jobb, az még jobbat. A csórók milliomosok akarnak lenni. A milliomosok meg milliárdosok. Aki meg milliárdos, az az összes milliárdos közül a leggazdagabb akar lenni.” A végére már kicsit szenvedtem vele, és fura lett a befejezés is, mert cliffhangerrel zárult, és a folytatása évekkel később veszi fel a fonalat. De elvoltam vele.
• Amolyan leöblítésként ez után 3 nap alatt elolvastam A kis herceget. Szerintem senkinek nem kell bemutatni, nekem viszont eddig kimaradt. Másra számítottam, de kellemesen csalódtam. Alig 100 oldal, és szerintem el kell olvasnia mindenkinek, mert olyan értékeket képvisel ez a könyv, ami alapvetőnek kell lennie az emberiségnek. Hátha tanulunk belőle.
• Mivel volt még hátra 1 hónap az évből, és Mikulásra megkaptam, gyorsan ledaráltam a Geek randikalauz-t. Úgy sejtem, hogy sokan nem ismerik ezt, úgyhogy röviden összefoglalnám. A párkeresés fázisairól, vagyis az elhatározástól, hogy kell egy barátnő, a hosszútávú kapcsolatig, és szakításig mutatja be a lépéseket, tippeket ad, mindezt úgy, hogy majdnem minden második sorban van valami filmes, sorozatos, játék, vagy könyves utalás. Ó, ha ezt a könyvet előbb olvasom, talán könnyebben veszem a barátnő keresést. De nem csak bugyuta tanácsokat ad, hanem azért ott van a sorok között az igazság is. Például jó profilkitöltési, és ingválasztási tanácsokat ad. Érdekesség, hogy ezt a könyvet szilveszter napján fejeztem be. Még pont belefért az évbe. Ja és spoiler: soha ne várj 3 napig randi után! Ez hülyeség.

Tudom, hogy nem sok, de most vagyok visszaszokóban a könyvekre, és nem akarom magamra erőltetni őket. Azért szeretnék olvasni, mert élvezem, amit olvasok, és nem azért, mert kell. Ennek ellenére idénre 9 könyvet tettem a listámra, és mellette ott vannak még a Walking Dead folytatásai, és Orwell 1984 történetének képregény változata is. Utóbbi nagyon érdekel, de a jelen helyzetben nincs gyomrom elolvasni, és szorongani rajta. Az első kiválasztott könyv felét már elolvastam, úgyhogy talán jobb évet zárok idén, de ha ugyanezt a darab- vagy oldalszámot meg tudom ismételni, már azt is sikerként könyvelném el. (Értitek, KÖNYVelném.)