Fear The Walking Dead – Vége a 4.évadnak

Majd egyszer. Ígérem, hogy majd egyszer meg fogom nézni a 2-3.évadokat is, de jelen pillanatban örültem, hogy erre a szezonra volt időm. Tény, hogy ez a 16 rész már inkább hajazott a The Walking Deadre, és ez tartott meg, de biztos, hogy a régi motoros rajongók közül sokakat ez lökdösött a kaszálás irányába. Éppen ezért nem tudom objektíven egészében nézni, hogy milyen változáson ment át a sorozat az elejéhez képest, arról viszont tudok véleményt nyilvánítani, hogy most, 2 évvel későbbi visszatérésemmel milyen dolgokat szűrtem le a látottakról. Az összkép pedig elég vegyes lett. Még keresi az igazi útját a sorozat, de mutatott olyan jó jeleket, ami bizakodásra ad okot. Másfelől pedig ott vannak az anyasorozat gyermekbetegségei, ami miatt több epizód is félrement nálam. (Igyekszem nem párhuzamot vonni Greg Nicotero feltűnésével.)

Az évad első feléről már írtam, és ott is, ahogy most is, a finálé volt ami rontott a minőségen. A 9.rész olyan volt, mintha lett volna egy nagyobb vágás a két félévad között. Megtörtént a nagy vihar, amit számomra meglepő módon gyorsan lerendeztek. Szétszórták a szereplőket, hogy aztán arra építsék fel ezt a 7-8 részt, hogy egymásra találjanak. Kicsit mint a Walking Dead 4.évad második felében. (És nem ez lesz az egyetlen párhuzam, amit vonok a másik sorozattal.) Mindenki megkapta a saját epizódját, és ahogy ez lenni szokott, nem mindegyik lett jó. Az Alicia-Charlie párosra felépített rész, talán az évad leggyengébbikje lett, pedig az egyik régebbi főszereplőről van szó, őket pedig meg kéne becsülni. De úgy tűnik, hogy nem sikerült, mert Luciana és Strand nem kaptak szinte semmilyen szálat. Előbbi találkozott a Jegesmedvével, és keresett neki sört, egyfajta side-missionként, Victorral viszont látványosan nem tudtak mit kezdeni. Ő végigitta a félévadot. Látszik, hogy rebootolni akarják ezt a spin-offot, és ez az eredeti karakterek rovására történik.

Az új karakterek viszont számomra elég jól sikerültek. Sokkal jobban illik a világba John, June, Morgan vagy a kamionos páros. Viszont Jimbo vagy Al fogalmam sincs hogy élték túl eddig. Amiben viszont közösek voltak idén, hogy mindannyian a vihar után önmagukat keresték, vagy egymást, valamint a megváltást, hogy a múlt árnyait maguk mögött tudják hagyni. Érdekes módon Morgan figuráját a Feares írók jobban meg tudták ragadni, mert fele annyira sem volt idegesítő, mint a TWD-ben. Egyébként ő nagyon szép ívet írt le. Az egyedülléttől indulva eljutott addig, hogy szüksége van a csoportra, és bármit megtenne értük. Bár ez a pacifista hozzáállás még mindig zavar, de ez legyen a legnagyobb baj. A kamionos páros Sarah és Wendell nem tudom őszintén szólva, hogy milyen lelki indíttatásból csatlakoztak a csapathoz. Úgy lettek bemutatva, mint portyázók, akik átgázolnak az embereken, aztán egyik részről a másikra már segítettek is az embereken. Akit ki szeretnék emelni még, az June. Elképesztő, hogy az évad első feléhez képest mennyire kinyílt a karakter, pedig számomra ő teljesen jelentéktelen volt, most pedig eléggé meghatározó alak lett.

Nézzük akkor a kicsit sem nyilvánvaló párhuzamokat az anyasorozattal. Eleve itt is és ott is volt Jim, akit megharaptak, és amikor a tetőn nekidőlt a falnak, az teljesen olyan volt, mint az TWD 1.évadában a fánál ott hagyott Jim. Ha már a város. Na az meg tisztára olyan volt, mint amikor Atlantában voltak Rickék. Az autóriasztós megoldásról nem is beszélve. De ezek még a jobbik időszakot emlegetik fel, szóval egy nosztalgia gyanánt nem rossz, csak épp nem túl eredeti.

Muszáj írnom a félévad “főgonoszáról”. Nem szeretném ezt a kifejezést használni rá, mert nem igazán volt az, csupán egy zavart elme, akit ért egy trauma, ezért évekkel(?) később is bosszút akar állni mindenkin, aki jót akar cselekedni ebben a kegyetlen világban. Az arcra írt szövegek értelmét őszintén szólva nem értettem, de ez a pórázon vezetett rasztahajú afroamerikai nő típust már láttuk. Úgy hívják Michonne. Én úgy gondolom, hogy őt egyfajta akadékként szánták az írók, aki kitölti az üresjáratokat, és motivációt ad a főhőseinknek. A halála előtti utolsó tett, miszerint megmérgezte a vizet, ezáltal percekig nézhettük ahogy mindenki szenved, felesleges volt.

Ennek a világrésznek is kellene egy Negan, aki megritkítja a szereplőgárdát, mert egyrészt túl sokan vannak, és így nem jut mindenkire idő, másrészt kéne egy komolyabb konfliktus. Az értékelés előtt mindenképpen szeretném kiemelni azt a hihetetlenül gáz pillanatot, amikor a vízparton mindenki kapott egyetlen mondatot. Annyira a Szomszédok sorozat epizódvégeire hajazott, hogy elkezdtem dúdolni a zenét, és tényleg megidéződött a magyar teleregény! Maga a finálé elég gyenge 5/10-et érdemel, azon kívül szórtam a 7/10-eket az Alicias rész után. Mindenképpen felüdülés volt kiszakadni a The Walking Dead világából, és lehetőségek még vannak a sorozatban. A kérdés már csak az, hogy merre indulnak majd az 5.évadban? Hasonló úton, mint az előbb említett sorozat, vagy ismét útra kelünk? Hála az új karaktereknek, jövőre is ott leszek az évadnyitónál. Aztán utána amerre megy a történet, attól fog függeni, hogy maradok-e.