Pókember, végre tényleg hazaértél! Most értem haza a filmről, úgyhogy frissen él bennem az élmény, és jelenleg nagyon fel vagyok dobva. Nagyon tetszett ez a film. A Marvel megcsinálta azt, amit a Csodálatos Pókember 1-2-nek nem sikerült. Össze volt rakva ez a film rendesen, nagyszerű karakterek, gimis hangulat, szép ív, és pörgő cselekmény. Mindezt úgy, hogy közben tisztelegtek az előző 5 film előtt. Igyekszem nem spoileres lenni a tovább mögött.
Kezdjük azzal, hogy 9/10-et rávágtam a filmre. Volt ahol elgondolkodtam, hogy 8/10-re minősítem, de az idő majd eldönti, hogy ez a szám mozdul-e és ha igen, akkor melyik irányba. Mert ha az idő megszépíti az emlékeket, és az újranézéssel megbocsátom a kevés hibáját, amit én felróttam neki, akkor meglehet a Sötét Lovag után a másik kedvenc szuperhősös filmem. Én ezt nagyon szeretném, mert Pókember a kedvenc szuperhősöm. És nem, nem emiatt a film miatt. Gyűjtöttem a képregényeket, amik a mai napig megvannak, a Fox Kids-es Spider-Man rajzfilmen nőttem fel, az első képregény, amit rajzoltam, az is Pókember volt. Egy gimnazista, aki kicsit kívülálló, de valójában megmenti a városát, ez nagyon inspiráló volt számomra. És ez a film ezt abszolút tudta éreztetni velem.
Vajon hogy csinálja a Marvel? A több, mint 2 órás film elröppent, pedig engem azért nehéz lekötni. Jöttek egymás után az akciók, a cselekmények, és érdekeltek, lekötöttek és nagyon jól szórakoztam. Póki hihetetlenül vicces volt, Peter pont olyan, ahogy a középiskolás Petert láthattuk a képregényekben (legalábbis az Ultimate sorozatosra nagyon hasonlít), Tony tökéletes apafigura, amit még ki is mond a filmben, Ned, Peter legjobb barátja az egyik legszórakoztatóbb segéd a maga együgyűségével, a Keselyű pedig egy olyan gonosz, akinek meg van alapozva a motivációja, volt pillanat amikor kicsit meg is értettem, hogy miért teszi azt, amit. Sajnos a többi karakterre nem volt annyi idő, pedig Michelleből néztem volna még, és érdekelt volna, hogy Flash miért utálja Petert. May néniből egy szexi dögöt csináltak, ami néhol sok volt, mert ahol érzelmes jelenetnek kellett volna lennie, ott inkább csak egy dögös nőt láttam. Ebből visszavehetnének a jövőben.
Amit kiemelnék még, az a zene. Pro és kontra értelemben is. Nem volt hangsúlyos és ez zavart. A gimis zenék hangulatosak voltak, a Keselyű téma pedig félelmetes volt. Viszont nem tudnám megmondani, vagy dúdolni Pókember témáját, ami baj.
Pókember felturbózott ruháját megszerettem. Pedig amikor először láttam a Polgárháborúban, akkor húztam a számat, hogy ezt most miért kellett. De az a helyzet, hogy ez a 21.század, és nagyon jól kihozták a ruhából és a lehetőségekből a maximumot.
Nagyon jó volt, hogy egybe tudták mosni az univerzumokat. Ugye többféle Pókember is van (sima, Amazing, Ultimate, stb…) és mindegyikből kaptunk. És voltak jelenetek, ahol tisztelegtek az elődök előtt. Michael Keatonben néha pedig Norman Osbornt láttam, de mégsem ő volt. Michelle nevének miértjére fény derült, bár annak nem örültem. Aminek viszont igen, az az egyik csavar a sztoriban. Amikor kiderült, akkor elsuttogtam egy bmeget, és körülöttem mindenki összesúgott. Erre azért nem számított senki, és mondjuk joggal. Mellesleg utólag ezt meg sem magyarázták, de ütött, az biztos.
Mindenféle rasszizmus nélkül meg kell említenem, hogy kezdenek Hollywoodban átesni a ló túloldalára azzal, hogy nem akarnak rasszistának tűnni, és teletömik a filmeket színes bőrű szereplőkkel. Szó se róla, az összes színész jól hozta a karaktert, de nekem hiányzik a vöröses hajú Henry Osborn, a tűzpiros hajú MJ. Helyette kaptunk egy fekete Rengetőt, Peter legjobb barátja is képviselt egy rasszt, Liz színes bőrű volt, ahogy Michelle is, a Keselyű társai is más rasszokat képviseltek, és a szendvicsező vezetője is színes bőrű volt és a legfájóbb Flash volt. Na ő számomra teljes félrecasting volt. De Ned, Peter barátját imádtam, és Zendayat is izgatottan várom a folytatásban Michelle szerepében. Szóval igazából csak az zavart, hogy nem hozták be a képregényes karaktereket, hanem újakat alkottak helyettük a megfelelés érdekében.
Alig várom, hogy újra láthassam, mert már most magamhoz ölelgetném ezt a filmet, és újráznám, mert baromi szórakoztató, jó hangulatú, pörgős Pókember film lett, aminek nincs oka a panaszra.
negyedikfalblog.wordpress.com 