Napra pontosan 20 éve ért véget a 24 2.évada, vagyis 2003. május 20-án. Már-már úgy volt, hogy nem születik meg erről az évadról is az értékelésem, de a 3.évad nézése közben (arról is lesz összefoglaló) jöttem rá, hogy a 2.évad közelít talán a leginkább a tökéleteshez, ami a 24 történetét illeti. Nyilván voltak benne olyan szálak, epizódok, amik töltelékek voltak, és húzták az időt, de ha visszaemlékszem a sorozatra, itt volt a legtöbb igazán meghatározó jelenet, vagy rész. Ráadásul (ha minden igaz) az egyetlen számomra 10/10-es epizódot is ennek az évadnak köszönhetem.
Kezdjük ott, hogy úgy érzem, hogy ennek az évadnak a felépítése és ritmusa volt a legjobb. Jó, az 5.évadéval nem tud versenyezni, de az egy külön kategória, ráadásul ez földhöz ragadtabb volt. Talán egyszer arról is lesz írás. A lényeg, hogy bármennyire is unom a lassú kezdést, mégis ezeket szeretem a leginkább, amikor szép lassan pörögnek fel az események, és bontják ki a sztorit. Márpedig itt pontosan ez történt.
Az évad úgy kezdődött, hogy kapott egy fülest a hírszerzés, miszerint egy atombombát akarnak felrobbantani Los Angelesben, viszont semennyire nem jártak közel az elkövetőhöz. A néző a karakterekkel együtt haladt végig a nyomozáson. Való igaz, hogy a 24 rész miatt egy-két árulás, és csavar erőltetettnek tűnt, főleg politikai szálon, de összességében semmi nem lógott ki. Na jó, talán Kim és a puma. De az csak helykitöltés volt. Őt a 3.évadban már sokkal jobban kezelték.
Jack Bauer még mindig maga alatt volt a felesége halála miatt, és hiába próbálta a CTU az ő segítségét kérni, nem válaszolt a hívásukra. De az elnökére természetesen válaszolt. Hiszen idő közben David Palmerből lett az Egyesült Államok elnöke, akivel szoros kötelék alakult ki az előző évad eseményei miatt, még ha nem is tartották utána a kapcsolatot. De az elnököt furdalja a lelkiismeret, amiért meghalt Teri.
Ahogy elindulunk egyetlen nyomon, az elég légből kapottnak tűnik, ráadásul a CTU elleni merénylet bármennyire is feszült volt, és sokkoló, a való életben ilyennel nem szabadna húzni az időt az összeesküvők részéről. Volt egy másik nyom, ahová George Mason, a los angelesi CTU jelenlegi vezetője ment ki személyesen. Azon az ágon láthattuk a bomba elkészítését apránként.
A Warner család szála mesteri volt, mert nem elég, hogy a Reza utáni nyomozás tökéletesen bemutatta az akkori átlag amerikai elképzelését egy arabbal kapcsolatban, de plusz csavarként ő teljesen ártatlan volt, és a teljesen amerikai menyasszonya Marie volt az igazi terrorista. És ez az amiben jó volt az első 3 évadában a sorozat. Hiába voltak különböző nemzetiségek belekeverve, a végén mindig az derült ki, hogy az igazi fenyegetések maguk az amerikaiak, ami aztán a következő évadban szó szerint ki is van mondva, és meg van magyarázva, hogy miért.
Ebben az esetben is a bombát azért akarták felrobbantani, hogy néhány amerikai üzletember, köztük az elnök támogatói, még jobban meggazdagodjanak az egekbe elszálló olajárak miatt (ismerős napjainkból?). Az arabokat csak elterelésnek használták fel. És ez emelte ki a 24-et (sok más egyéb tényező mellett) az átlag sorozatokból, ugyanis más mert lenni.
Az évad nagyjából onnantól kezdett el szárnyalni, hogy Jackék lezuhantak az erdőben (Jack Bauert nem tud megölni még egy repülőgép baleset sem!), és a Korallkígyó-osztag rájuk támadt. Ezután jutottak el Kate Warnerhez, akivel az első perctől kezdve megvolt a kémia Jackkel, sokkal jobban, mint Terivel. Az írók is remekül ismerték ezt fel, mert az évad második felében sokszor mozgatták együtt a két szereplőt. Pont ezért fáj, hogy végül a kettejük szerelmi szálából nem lett semmi.
Néhány emlékezetes jelenet, ami miatt a 2.évadot a szívembe zártam: A mecsetes akció, amikor Kate Warner bement, hogy azonosítsa Said Alit. Jack vallatja Alit, és elhiteti vele, hogy megölték a fiát. Az álbomba a reptéren. És a számomra évente újranézős 10/10-es rész, a 2×15-ös, amikor Jack elrepül, hogy feláldozza magát az atombomba felrobbantásával, de az utolsó pillanatban kiugrik a gépből. Valamint David Palmer tárgyalása, ahol Dennis Haysbert akkorát játszott, hogy azt nehéz szavakba önteni. De az is nagy színészi játék volt, amikor Palmer elnök engedélyt adott Ninanak Jack Bauer meggyilkolására.
Ugyanitt, nagyon fáj, hogy Mike Novik elárulta Palmer elnököt. És Lynn “kiírása” is hasonlóan rosszul esett, mert az egyik legizgalmasabb karakternek bizonyult. Ebben nagyon jó volt az évad. Emlékezetes, és jó karaktereket tudtak bemutatni minden színtéren.
Michelle Desslerről is muszáj szót ejteni, mert eleinte mindenki azt gondolta, hogy ő egy új Nina lehet, de gyorsan bebizonyosodott, hogy nagyobb szövetségese lett Jacknek, mint Tony. Érdekes volt látni, hogy a nyomás, ami Tonyra került a CTU vezetésével, mennyire megváltoztatta, de közben abszolút érthető volt a viselkedése. És azért megjelent Sherry Palmer is, akit továbbra is imádok utálni. Ninat viszont teljesen felesleges volt behozni. De ha már behozták, itt kellett volna Jacknek bosszút állni rajta. Az pedig, hogy George Mason halála ekkorát ütött, az az írók érdeme, mert egy antipatikus karaktert úgy változtattak meg az évad során, hogy végül igenis legyen súlya a néma órának, amit én mondjuk a robbanáshoz tettem volna, és nem a CTU-ból való távozásához.
Az évad vége kissé csalódás volt, mert a ciprusi felvétel leleplezése kissé erőltetett volt, ráadásul maradtak még felgöngyölítetlen szálak, ami fura, mivel 24 epizódjuk volt arra, hogy megoldják a krízist. Elvileg a 2006-ban megjelent 24 – The Game játék a 2. és 3.évad között játszódik, és abban leszámolunk a maradék összeesküvőkkel.
Én úgy vagyok a sorozatokkal, pláne manapság, hogy az 1.évad szintjét nem nagyon tudják megugrani, sőt, elérni sem. Itt viszont nemcsak, hogy sikerült, de túl is szárnyaltak rajta. Itt lettem igazi vérmes 24 rajongó. Már az 1.évad végi események is megmozdítottak bennem valamit, de egyértelmű, hogy a 2.évad tett fanná. Igaz, hogy ehhez a szintlépéshez az emberibb Jack Bauert fel kellett javítani egy földtől kissé elrugaszkodott hőssé, de ez egy szükséges lépés volt. Igaz, hogy magasztalom az évadot, de az átlagpontszám mégis 7.08/10-re jött ki.
Érdekességek: Jack 30 embert ölt meg az évadban. Tony a történet szerint kificamította a bokáját, ezt azért írták bele, mert a valóságban is kificamodott a színész bokája.
negyedikfalblog.wordpress.com 