The Last of Us – Vége az 1.évadnak

Játékadaptációt csinálni könnyű. Jó adaptációt már nehéz. Kritikailag tökéleteset, szinte lehetetlen. A The Last of Us mégis úgy lett képernyőre átültetve, hogy nem lehet egy rossz szavunk sem. Megkaptuk végre azt, amire már rég vágytunk. Egy az egyben leforgatták a játék élőszereplős változatát, minden előnyével és hátrányával. Persze maradtak ki részek, és néhány szálat átírtak, de a fő történet, és út megmaradt, valamint kaptunk egy tökéletes castingot Joelre és Elliere.

Én mégsem vagyok elégedett a végeredménnyel. Sajnos engem nem érintett meg a sorozat, valahogy végig úgy éreztem, hogy ez egy kötelező néznivaló, amit le kell tudnom. Tudom, hogy bennem van a hiba. Ha viszont az én ízlésemnek megfelelően készítették volna el, akkor nem lett volna ennyire sikeres. Ezt tudom, és elfogadom, nem is szidom a sorozatot, mert ennél jobban aligha tudták volna elkészíteni. Na jó, talán egy kicsit több akcióval, fertőzöttekkel, horrorral és darkossággal. De ami a lényege a The Last of Us-nak, vagyis Joel és Ellie kapcsolata, azt megkapta mindenki.