Könyvajánló: Matt Haig – Éjfél Könyvtár

“Sok időt pazarolunk arra, hogy másféle életről álmodozunk, összehasonlítgatjuk magunkat másokkal és önmagunk más verzióival, holott a legtöbb életben akad jó is, rossz is.”

Matt Haig megint megcsinálta! Az Én és az emberek volt az első, és eddig az egyetlen, amit olvastam tőle, és az tetszett, mert semmihez nem tudnám hasonlítani. Se a történetet, se azt az érzelmi mélységet, amit átadott a lapokon keresztül. És az Éjfél Könyvtár is ezt a szintet hozta, sőt, még emelt rajta. Olyan sztorit sikerült megírnia, ami unverzális. Nincs kimondott célközönsége, mindenki meg tudja találni benne azt a valamit, amiben magára ismer, és át tudja érezni a helyzetet. És ami a legjobb, hogy valódi segítséget és válaszokat is nyújt.

A hátoldalon lévő szöveg teljesen jól összefoglalja a történetet: Nora Seed eddigi élete rossz döntések és megbánások sorozata. Úgy érzi, mindenkinek csalódást okozott, önmagát is beleértve. Amikor azonban az Éjfél Könyvtárban találja magát, esélyt kap arra, hogy rendbe hozzon mindent. Az Éjfél Könyvtárban lévő könyveket kinyitva megtapasztalja, hogyan alakult volna az élete, ha más döntéseket hoz, így egy régi barátja segítségével nekiáll megkeresni a számára tökéletes életet.

A Harry Potter óta nem olvastam ki ilyen gyorsan könyvet, mint az Éjfél Könyvtárat. Konkrétan 11 nap alatt tudtam le a 350 oldalt. Nagyon könnyedre van megírva, a párbeszédek realisztikusak, és ezáltal egyszerű az olvasása. A mai kornak megfelelve Matt Haig (vagy inkább a szerkesztője) feszesre vagdalta a könyvet, tehát egy fejezet csupán pár oldal, ami kifejezetten jót tesz a haladásnak. Ráadásul ha van olyan rész, pontosabban alternatív élet, ami nem annyira tetszik az olvasónak, azon is könnyű átrágnia magát.

Magam is sokszor eljátszottam már a gondolattal, hogy milyen lehet egy másik univerzumban az életem, és az író ezt jó érzékkel, jó köntösben mutatta be. Eléggé változatosak és különbözőek voltak. Az elején ugyan nem feltétlenül volt mindegyik életnek fontos építőkockája a végső tanulsághoz, azért lényeges puzzle darabkát sikerült illeszteni a táblára. Ráadásul az elején úgyis az volt a lényeg, hogy megértsük, hogy miként működik a Könyvtár és Nora is belejöjjön a dolgokba.

Amikor viszont már tudatosan illant (ahogy a könyv fogalmazott) életek között, úgy kezdett nehezebbé válni fenntartani az érdeklődést. De szerencsére ez is sikerült, hiszen amikor elkezdtem volna unni egy alternatív életet, olyat húzott, ami visszarántott a történetbe. Ez pedig nagyon fontos, hiszen sok (talán a legtöbb?) könyv a 100.oldal után veszít el, ez viszont sikeresen átlendített a holtponton.

Kép: Evan M. Cohen

Negatívumként mások azt hozták fel, hogy túl sok életet mutatott be a könyv, de szerintem nem feltétlenül ebben keresendő a hibája. A hiba, ami szerintem is van, de annyira elhanyagolható a nagy egészhez képest, hogy könnyen megbocsájtható. Szóval nálam az volt a gyengepont, hogy úgy éreztem, hogy a könyv egy ponton ellőtte a legtöbb puskaporját, de volt egy kitűzött oldalszám, amit el kellett érni, ezért jött a felsorolás, hogy milyen életek lehettek volna még. Igen, értettük, hogy sok más életet is választott, de ezt rövidebben, frappánsabban is meg lehetett volna oldani. Utána viszont rákanyarodott a fináléra, ami abszolút szétárasztotta bennem a feelgood érzést.

Az utolsó 80-100 oldalt majdhogynem együltő helyemben, de az biztos, hogy egy délelőtt olvastam el, amire már rég nem volt képes könyv. A Könyvek az életemből társ-instagram is a mai napig ajánlja nemre és korra való tekintet nélkül, hiszen ez a történet mindenkihez szól. Van benne szerelem, rejtély, kaland, és mindez könnyed hangnemben, de mély érzelmekbe van csomagolva. Ugyan van benne depresszióval foglalkozó rész, de mindenki érezte már azt, hogy a világ összeesküdött ellene, és a könyv erre válaszol. Mindig lehet fordítani a dolgokon. Én is csak ajánlani tudom. Azt hiszem egy picit jobb emberré is váltam a könyv által, és a világra is pozitívabban tudok tekinteni.

Ui: Egyébként a StudioCanal már megszerezte a megfilmesítési jogokat, és készülőben is van belőle a film. Habár ebből inkább mini-sorozatot lenne érdemes készíteni, mert 2 órába nem tudom hogyan lehet majd ennyi mindent belesűríteni.

Ui2: Szerintem a magyar cím nem lett a legjobb, én inkább Éjféli Könyvtárnak fordítottam volna. Az valahogy hangzatosabb.

Hozzászólás