Mátrix: Feltámadások – Kritika

Ez bizony kritika lesz a javából, mert nagyon szeretném szétcincálni ezt a filmet, de valójában csak szomorú vagyok, hogy beigazolódott az, amire a film előtt gondoltam. Hogy ez a 4.rész, az 1.rész rebootja lesz, tele kikacsintással a trilógiára, és egy-két jelenet újraforgatásával. Kár a kihagyott lehetőségért, mert valami nagyot is alkothattak volna. Spoilermentes leszek, mert felesleges részletesebben belemenni.

Míg az első rész tökéletes, és a trilógia másik két részét is szívesen újranézem néha, addig ezt szeretném meg nem történté tenni. Sajnos pontosan olyan reboot lett, ami manapság jellemző. Csak és kizárólag a pénz hajtotta. Sajnálom, hogy Keanu nem mondott erre nemet.

A harcok gyengék, a zene unalmas. Egyetlen akciójelenet sem maradt meg, pedig nemrég fejeztem be a filmet. Anno, amikor megnéztem bármelyik részt, utána órákig boxoltam a levegőbe, mert úgy akartam harcolni, mint Neo. Most ez nincs meg, és nem azért, mert közben felnőttem.

Nincs min gondolkodni ezen a filmen, mert a mondanivalóját konkrétan kimondja és a szádba rágja. Nyilván vannak rejtett utalások, de egyáltalán nem egy tudatosan összerakott film. Már ha nem az volt a tudatos ebben, hogy lecopyzza az eredeti filmet.

Az egyetlen, amiben tényleg érzem, hogy munkát raktak bele az az, hogy tönkretegyék az eredeti Mátrix filmet. Minden elemében igyekszik felülírni, hogy megfeleljen a mai trendeknek. De nem haragszom rá emiatt, mert tudtam, hogy ez a célja. Ez a 148 perc tökéletes példája annak, hogy mi a baj manapság Hollywooddal. Azt hiszi, hogy meta, és önreflektív, mert bemutatja, hogy milyen a filmgyártás a tengerentúlon, de míg egy 22 Jump Street még sikerrel vette ezt az akadályt, addig ez olcsónak és cinikusnak érződik, anélkül, hogy többet tudna mondani.

A korábbi színészek lecserelése is csak rontott a helyzeten. Kivéve Keanu és Carry-Ann, akik megtartása és szerepeltetése emelt a filmen, míg Morpheus újracastingja, és újraformált karaktere katasztrofálisra sikeredett.

A látvány is le lett cserélve, amit meg tudtak magyarázni, hogy miért van, de ettől sokkal műbb lett az egész, ezzel elvesztve az eredeti trilógia egyediségét. Sajnos kissé paródiának is érződik.

Nem mondom, hogy nem ajánlom. Ugyanakkor én nem vagyok keményvonalas Mátrix rajongó, mégis csalódásként éltem meg a Feltámadásokat, pedig a legrosszabbra számítottam. Noha nem lett nézhetetlen, sokkal inkább unalmas, és érdektelen, ami talán rosszabb, mintha utálnám, mert az legalább érzelmet váltott volna ki belőlem. Ez meg csak megtörtént, letudtuk, továbbléphetünk. 5/10

Hozzászólás