A Válaszcsapás az utóbbi hetekben valami olyan magas szintre emelkedett, amit nem hittem volna, hogy el fog érni a 6.évad tájékán, amikor a sorozat a mélypontján volt. Nemcsak hogy akcióban és taktikai megvalósításban javult hatalmasat, hanem színészi játékban, mondanivalóban, és a történet csavarosságában. Ebben az epizódban is olyan kérdéseket vetett fel, aminek megemésztése még időbe telik majd számomra.
Amennyire imádtam a cliffhangert, a konténerek közé szorított helyzet miatt, annyira féltem tőle, hogy hogyan fogják feloldani. És hát sajnos igazam lett. Megnéztem, hogy konkrétan 30 másodperc alatt rendezték le a kialakult szituációt. Aztán ugrunk is a hajóra, hiszen a szállítmány már elindult. Számomra a hajós akció kicsit a Call of Duty 4 első pályájára hajazott, de ez nem elvett, sokkal inkább hozzáadott az élményhez. Kiderült, hogy Zayef is a fedélzeten van, London pedig azt a parancsot adja, hogy iktassák ki. Végre összeállt a csapatnak, bár elég random pillanatban, hogy valami nem stimmel.
Bevallom, én elfelejtettem, hogy Mahir tudott mindent Macről, pedig elég fontos információ volt. És persze, hogy az üldözött biofegyver is a britektől származott. Az évad elején sejtettem, hogy az MI6 van a háttérben, és koholt indok alapján akarnak majd katonákat küldeni egy régióba, de most ki is lett mondva.
Zayef kihallgatása valójában egy magyarázat volt az évad eddigi eseményeiről. Szóval az előző részben látott, elvágott nyakú hulla is MI6-es volt, ahogy Zayef testvére is. Sőt, Mahir nemcsak MI6-es volt, hanem CIA-s is. Sosem értettem, hogy hogyan lehet ilyen könnyen beépülni egy ilyen szigorú biztonsági előírásokkal rendelkező szervezetbe. Az mondjuk nem lepett meg, hogy Sir James Spancer is benne van az összeesküvésben. Kreáltak egy ellenségképet, hogy katonákat lehessen a régióba küldeni. Ismerős történet, mi?
Chetri vívódását is remekül mutatták be. Itt van ez a fiatal katona, aki csak helyesen akar cselekedni, de a közvetlen főnöke mond valamit, a nagyobb főnöke pedig az ellenkezőjét. Így hát annak engedelmeskedik, aki a ranglétrán magasabban áll. Ezt tanították neki. Végül ez vezetett oda, hogy megtagadja Coltrane parancsát, és meglépjen a bizonyítékkal.
Volt egy másik szál a részben, ami továbbvitte a Demachi család történetét. Loric próbálta átvenni az apja hagyatékát, és próbált dominálni, ez viszont a veszte lett. Úgy érzem, hogy az ő halála megkönnyebbülés volt az íróknak, mert eddig holt teherként cipelték az abszolút domináló Ivana Milicevic mellett. Mondjuk azt hittem, hogy ő lesz a megoldás a bosszúra, és rajta keresztül kapják el Ariannat, de így lehet gondolkodni, hogy hova fut ki ez a szál.
Spencer halála olyan volt, mint az 1.évad végén Andrew Lincoln karakterének búcsúja (nem emlékszem már a nevére, bocsánat). Úgy gondolom, hogy így próbáltak visszautalni arra. Apropó. Valahogy mindig ott ér véget a 20-as története, hogy a londoni vezetés kér valami nagyon emberiség-ellenes tettet, ők megtagadják, és feketelistára kerülnek. Zayef élete pedig ott ért véget, ahol kezdődött. A szülőhelyén.
Nekem ez a rész is tetszett, úgyhogy szerencsére abszolút elégedett vagyok az utolsó évaddal, annak is főleg a második felével. Ez a rész megérte a 8/10-et. Jó és sok akció, morális kérdések, valamint Zayef szála is le lett zárva, fogjuk rá, hogy jól megmagyarázva, plusz bosszút is tudtak állni Mac haláláért.
Ui: Ha jól emlékszem most először volt olyan, hogy Novint a többiek a keresztnevén szólították.
negyedikfalblog.wordpress.com 