Már csak 3 rész van hátra az évadból, és az a helyzet, hogy eddig nagyon pozitív érzésekkel búcsúzkodok a jelenlegi egyetlen kedvenc akciósorozatomtól. Nem kímélik fizikálisan és érzelmileg a főszereplőket, a sztori nagyjából rendben van, és ha a történet sebességére abszolút nincs panasz. Sőt, ebben a részben túl is tolták, mert néha csak kapkodtam a fejem, hogy mi történik.
A rész elejei akció költségvetésén nem spóroltak. Rengeteg statiszta, helikopteres lövöldözés, robbantások. Wyatt mesterlövészes pillanatai eléggé tetszetősen voltak felvéve. Majd ment a saját feje után, a bosszútól vezérelve, mert hát valahogyan ki kell tölteni az űrt, amit Mac halála hagyott benne. Az, ahogy Novinnal a pillantásaikkal és apró gesztusaikkal egymás felé jelezték, hogy “igen, nekem is fáj tesó, de itt vagyok”, az szerintem szép volt, és jól el lett találva.
Bevallom nem voltam benne biztos, hogy jó ötlet volt az évad ezen a pontján kiírni az egyik főszereplőt, de nagyon jól érzékeltették egy katona gyászát, és hogy igenis tud tenni azért, hogy megbosszulja. Márpedig a bosszúért tűzön-vízen át képes eljutni, de a forrófejűség van, hogy hibát eredményez, mert az érzései irányítják. Ehhez képest szembe állították a 20-assal Arianna Demachit, aki a férje halálát akarja megbosszulni, de teljesen más módszerrel. Higgadtan, átgondoltan, lassú kivéreztetést tervezve. De a bankos résznél is érdekes volt Zayef és Loric beszélgetése a témáról.
Apropó Demachi család. A csapat végre rájött, hogy valahogyan az albán família is kapcsolódik Zayefhez, és azon a nyomon indultak tovább. Kicsit túlzónak éreztem, hogy az egyik öreg mennyire halhatatlan. Először a házban intéz el két testőrt, aztán meg a repülőből lövöldözve menekül. Egyébként Arianna valahogy meggyőzőbb főgonosz, mint volt az 5. vagy akár a 6.évados főellenség, akik a férjük halálát akarták megbosszulni. Ez valahogy most működik. Ennyit számítana egy jó színészi játék?
Negatívumként azt hoznám fel, amikor a függőjátszmát tolták a furgonban a szakadék szélén. Az nagyon klisés volt. Illetve… most nagyon meg fogok lepni mindenkit, de a túl sok akció is zavart. Második nézésre is nehezen állt össze, hogy hogyan jutottak el egyik helyről a másikra, milyen információkat raktak össze. Pedig esküszöm, hogy ha a Strike Backet nézem, akkor nem telefonozok, magyar felirattal nézem, oda összpontosítok. De most valahogy mégsem láttam át a logikai fonalat.
A cliffhanger tipikusan olyan volt, amit én imádok és gyűlölök. Most azonnal nézném tovább, hiába tudom, hogy túlélik. Egyszerűen ilyen ponton abbahagyni, jó értelemben felrobbantja az agyam, hogy hogyan tovább. A rész egy kellemes 7/10-et ért nekem, mert végre az operatőri munka is igényes volt, az érzelmi töltet ott volt, és sok akciót kaptunk. Ha az írás is összeszedettebb lenne… nos akkor nem lenne ponyva. De én pont ezért imádom a Válaszcsapást.
negyedikfalblog.wordpress.com 