24: Legacy, minek nevezzelek?
Nehéz a dolgom, mert úgy tűnik, hogy míg a 24 rész túl sok volt ennek a sorozatnak, addig a 12 rész túl kevés. Bár az íróknak úgy tűnik, hogy ez is túl sok volt, tekintve a fél évadon át tartó üresjáratot. Ugyanazokat a hibákat követték el, amiket a Live Another Dayben megtettek. Nem tanultak belőle. Ráadásul az időugrással is csínján bántak. Vajon ha lesz 2.évad (a Fox nézettségi listáján a 4.helyen áll, körülötte már minden sorozatot berendeltek, bár a 0.8-as demó nem a legjobb), akkor megint a biztosra megy a csatorna és a készítő brigád, vagy végre látunk valami újat, és behoznak új showrunnert és új írókat? Egy biztos, a 24: Legacy az én szememben egy középszerű akciósorozat…ocska lett, idejét múlt karakterekkel.
Kezdjük ott, hogy mennyi párhuzam volt a Legacy és a LAD között. Az 1.rész mindkét esetben jó volt, a Legacynál kifejezetten biztató jeleket mutatott, meg is adtam rá a 8/10-et. Pörgött, egyben volt. Aztán a 3.részben mindkét sorozatban metrós akciózás volt. Utána 2 résznyi semmittevés, a 6.résztől pedig elkezdtek felpörögni az események. Csakhogy míg a Live Another Dayben már ismert karakterek voltak, és nem nagyon kellett őket építeni, csak interakcióba kellett léptetni őket egymással, addig a Legacyban muszáj volt építkezni. Ez pedig a történet rovására ment. Plusz valamilyen rejtélyes módon az írók csak az utolsó etapra (utolsó 5-10 perc) voltak hajlandók valami érdemit belegyömöszölni a részbe. Aztán ott volt a focistadionos rész, ami a LAD-ban a 8.részben, a Legacyban pedig a 10.részben volt, de ez is stimmel. Az anyasorozattal is sok volt a hasonlóság, de itt tényleg érezhető volt. A plusz egy reklámszünetről óráról meg ne is beszéljünk. Totálisan szétrombolta az összes rész ritmusát. Talán ezért működött az 1.rész, mert ott “csak” 4 reklámszünet volt.
Aztán nézzük Eric Cartert, aki az évad főszereplője, elvileg a motorja volt. Fiatal, katonai múlttal rendelkező férfi. Eddig az alapötlet jó. Az 1.részben levágott nem egy, de két jó akciót, aztán ki tudja miért, de szépen fokozatosan visszavett a lendületből. Amikor átadta magát és Andyt Jadalla bin-Khalidnak, az kifejezetten semmilyen volt. Sajnos Corey Hawkins nem akcióhős alkat. Illetve lehetne, ha mondjuk a rendező és az írók úgy akarták volna. De szerintem nagyon féltek attól, hogy egy új Jack Bauert csinálnak. Pedig azt kellett volna! Ezek a készítők nem tudnak már mást. A rángatózó kamera pedig az idegeimre ment az évadban. Ezt nem így kell csinálni! Volt pár jelenet, ahol szabályosan megszédültem.
Minden 24 évadban volt valami csavar, ami az évad felénél kiderült, és onnantól megváltozott a történet. Na most nem volt! Nem, nem a bombát vagy a vírust hiányoltam, hanem a tényleges csavart! A téglát, vagy meglepetést, vagy akármit! De nem jött semmi. Csak ment előre a sorozat nyílegyenesen, és úgy éreztem, hogy “majd meglátjuk hova lyukadunk ki” felfogással haladtak előre. Sajnos ugyanez a helyzet Tonyval is. Visszahozták Tony Almeidat, ami 1 rész erejéig jót is tett a nézettségnek, de a nézők is gyorsan rájöttek, hogy felesleges volt őt visszahozni. Nosztalgiafaktor ide vagy oda, Tony feleslegesen lett visszahozva a 24-be. Volt olyan rész, amikor konkrétan 90 másodpercet kapott a 42 percből. Sokkal többet ki lehetett volna hozni belőle. Hogy valamilyen köze van a (fél)nap eseményeihez, vagy bekavar, vagy valami, de semmi ilyesmi nem történt. Kihagyott ziccer. Amúgy azzal sem kezdtek semmit, hogy Aisha elmenekült valamikor az évad elején, pedig el akarta tüntetni Isaacet. Gyermeteg hibák. Ráadásul maguk a színészek nyilatkozták azt, hogy valamikor az évad közepén lesz egy időugrás! Még őket is átverték, nem csak a nézőket!
Az a helyzet, hogy az utolsó résszel a butaságok ellenére is elégedett voltam. Vagy talán örültem, hogy végre kaptunk, egy kellően fogyasztható részt. Képzeljük el, hogy milyen lett volna a 24: Legacy, ha az egész évad, mind a 12 rész olyan, mint amilyen a pilot és ez a finálé volt. Zs-kategóriás akcióhülyeség, de a jobbik popcorn fajtából. Carter végre jól akciózott, vitte az eseményeket előre, a Tonyval való bunyója pedig kifejezetten jól volt megkomponálva. És ez az, amit szeretnék kiemelni, a rendezés. Ebben a részben nem volt rángatózó kamera, hülye beállítások, nyugis volt és szép. Én nem értek ezekhez a dolgokhoz, de amit a korábbi részekben műveltek, az borzalmas volt.
Természetesen most is volt néma óra, amit Rebecca kapott. Szegény Miranda Otto a Homeland után a 24-ben sem bírt ki élve egynél több évadot. Ő lenne a sorozatok női Sean Beanje? De az ő halála is olyan volt, mint az évadban az összes olyan csavar, amikor meg akartak volna lepni minket az írók, de nem sikerült. Történik valami, azt hisszük, hogy meghal az illető, de nem, majd pár másodperccel később (jelen esetben percekkel) mégis megtörténik. Így halt meg tehát Rebecca.
A fináléról annyit, hogy a 11.rész végén Keith elkapott egy a CTU-ba érkező embert, akiről aztán megfeledkeztek! Fogalmunk sincs, hogy mi lett Masukaval! Óriási baki. A vicc az, hogy tökéletesen megágyaztak a 12 órás időugrás után a 2.évadnak. Az időugrás pedig most sokkal jobban lett kivitelezve, mint a LAD-ban. Tetszett a pörgő óra. Örülök, hogy az utolsó 2 részre Nicole és Isaac parkolópályára lett küldve, mert nem igazán tudták őket mozgatni az írók. Bár eléggé szégyen, hogy nem tudtak 12 résznyi eseményt írni nekik.
Azt hiszem nagyjából ennyi, amit a 24: Legacyról akartam írni. Az utolsó rész 7/10 volt számomra, de az évad összességében 5/10. Nem mostanában fogom újranézni. Sajnálom, hogy idáig süllyedt az egykori abszolút kedvenc sorozatom.
negyedikfalblog.wordpress.com 