10 éves a TheVR csapata – Dokumentumfilm

Én nem vagyok a fiúkkal a kezdetek óta, de ahogy ők is változtak, és én is, úgy találtunk egymásra. Nyitottak a palettájukon, megbarátkoztam velük, és az áldozatos munka, amit beleraknak, példaértékű, és motiváló.

Bizonyára már mindenki látta, aki szerette volna megnézni. Ha viszont még nem láttátok, akkor azt mondom, hogy érdemes megnézni. Mostanában sorra jönnek a minőségi dokumentumfilmek, és ez is azok közül való. Nagyon hangulatos, lendületes, a majd’ 2 óra észrevehetetlenül elröppent. A felépítésében a legegyszerűbb módot választották, évről-évre haladnak a nosztalgiázásban, és olyan dolgokra is fény derül, amiről eddig csak egy nagyon szűk réteg tudhatott.

A tovább mögé raktam az “Így készült” videót, ahol Simonffy Péter beszél az elkészítés folyamatáról.

A Twitch árnyoldala és a magyar virtus

Hadd osszak meg veletek egy jelenséget, ami mélységesen felháborított, és a legrosszabb, hogy nem egyetlen emberről van szó, hanem egy komplett társadalomról. Sokan mondják ránk magyarokra, hogy leleményesek vagyunk, pénzéhesek, utálkozók. Azonban ami kezd kialakulni az én (20-30 éves) korosztályomban, az már több, mint gusztustalan.

Az idei évben eléggé megszerettem a twitch közösséget, mivel a tavalyi kommentátori karrieremnek köszönhetően sokan tudták, hogy ki vagyok. Így hát oda mentem, ahol a közösség is volt. Találtam több olyan minőségi streamet is, aminél úgy gondoltam, hogy a közvetítő megérdemli a pénzem, mert olyan minőségi tartalmat gyárt. Úgyhogy feliratkoztam. Havonta cirka 1600-1800 Ft-om ment el arra, hogy támogassam a streamert. Nem nagyon voltunk megkülönböztetve azoktól, akik nem tettek ugyanígy. Aztán az alkalmi munkáimnak vége lett, úgyhogy nem tudtam már tovább előfizető maradni. Én hülye még bocsánatot is kértem, hogy nem tudok tovább fizetni. Aztán innentől jött a feketeleves.