Peacemaker – Vége az 1.évadnak

Mindenek előtt kiemelném, hogy nekem bejött a 2022-es James Gunn-féle Suicide Squad. Pontosan ilyen véres, és vicces, és ennyire vulgáris szuperhős filmet szerettem volna látni, amit meg is kaptam. Amikor viszont bejelentették, hogy a film egyik főszereplője, Békeharcos saját sorozatot kap, nagyon nem villanyozott fel, nem is igazán foglalkoztam vele, hogy elkészült. A karakter sorsa ugyan érdekelt, mert nagyon antipatikus útra terelték, de adtam neki egy esélyt, pláne a kezdeti hihetetlen pozitív visszhangok miatt.

A pilot viszont annyira nem jött be. Sőt, visszatekintve az volt számomra a leggyengébb epizód az évadban. Utána (nem szándékosan) összevártam 3-4 részt, és a harmadik fejezet volt az első olyan, amire azt mondtam, hogy végülis tetszett. Judomaster és a butterfly rejtély megérkezése nagyot emelt nálam a színvonalon, és elkezdett jobban érdekelni az, amit látok. Ráadásul az akció is vitt magával. Addig karakterépítés volt két részen át, ami annyira nem kötött le. De valahogy mégis sikerült megkedveltetni velem őket szépen lassan.

Adebayo-t volt a legnehezebb megkedvelnem. Egyáltalán nem tudtam vele azonosulni. Szerintem az ilyen esetlen, műlaza viselkedés csak kevés színésznek áll jól, és neki is időbe telt ráérezni az egyensúlyra a vicces és a kínos között. De a végére az érzelmi szál elkezdett valahogy működni. Harcourt volt a badass eyecandy, de mégis Gunn-nak sikerült árnyalnia úgy a karakterét, hogy ne ez legyen a fő ismertetőjegye. Vigilante, vagyis Adrian Chase, volt az, akit nem tudtam igazán hova tenni. Próbálkozott a Peacemaker legjobb haverjának lenni, de valahogy sosem volt köztük igazán kémia. Az még mindig nem derült ki számomra, hogy neki volt-e valamilyen különleges képessége, vagy csak szimplán eldöntötte, hogy szuperhős lesz, mint a Kick-Ass. Economos egy érdekes jelenség volt, és nem csak a festett szakálla miatt. Apropó, festett szakáll, ez volt az a dolog a 8 rész közül, ami érzelmileg a leginkább megérintett. És végül ott volt még Murn, a csapat vezetője, aki a legjellegtelenebb volt, de hát mivel kiderült róla az a csavar, így érthető volt.

Ami furcsa mellékszál volt számomra, az August, vagyis Peacemaker apjáé. Visszanézve nem sok értelme volt, azon túl, hogy elkészítette a sisakokat, és hogy megismertük Peacemaker múltját. Egyébként pedig egy nagyon súlyos apa-fiú mérgező kapcsolatnak voltunk szemtanúi, aminek egy epikus harc lett a betetőzése.

Peacemaker valódi társa Eagly (vagy ahogy a maszek fordításban írták Saska) egy olyan színt vitt a sorozatba, amire nem számítottam. Ráadásul amíg utána nem néztem, azt hittem, hogy az tényleg egy idomított sas. Elképesztő volt a CGI. Valahogy így kéne mindig kinéznie. És egy sorozatról beszélünk, nem egy nagyköltségvetésű blockbusterről (mégha annak a pénznek egy részéből készült is a sorozat). Grátisz, hogy tök jó személyiséget kapott. Az ölelős jelenetnél pedig kicsit könnybe lábadt a szemem.

Az évadra visszatérve, – hiszen évadról beszélhetünk, mivel berendelték a 2.évadot, ami engem igencsak meglepett, – bánom, hogy Judomasterből nem lett szövetséges, de egyben érthető is, hiszen így marad valaki a 2.évadra is. Ráadásul így a párbeszéd Peacemaker és a szomszéd bácsi között, amikor a főellenségekről beszéltek, még jobban üt. Egyébként mennyire igaza volt Békeharcosnak abban, hogy ki kell nyírni az ellenségeit, hiszen ha kijutnak a börtönből, újból ölni fognak. Lásd Batman ellenségei.

Ez tipikusan az a sorozat volt, amit a felépítését tekintve egyszerre szeretek és utálok, mert egy nagyon lassú alapozós, karakterépítős évad első fele után, a második fele igazán élvezhető, szórakoztató, és haladtak is a szálakkal, ráadásul minden részre jutott valami akció. Igaz, hogy James Gunn egy bevált formulát követett, de talán pont ezért működött. Az évad első fele 6 pont körül volt, míg a második felére szórtam a 8 pontokat, szóval összességében egy 7/10-esre értékelem. Bevallom kicsit tartok a berendelt 2.évadtól. Minden karaktert eljuttattak egy pontra, ahová el kellett jutniuk, és onnét lehetne tovább folytatni. De szükséges? Ha ez lett volna a vége, akkor is egy kerek lezárt történetet kaptunk volna.

Ui: A főcímdal tökéletesen lett eltalálva, és úgy általába véve is jók voltak a zenék. Eltalálta Gunn a hangulatot, de ehhez nagyon ért, már láthattuk a Galaxis Őrzőiben is.

Ui2: A stáblista utáni jelenetek mind baromi jók voltak, de főleg amikor John Cena improvizálta a neveket, hogy ki lehet még butterfly és miért.