Mi a jó fene volt ez?
Nem ennyire vészes a helyzet, csak így, a 8 rész végeztével sem tudtam nagyon összerakni a nagy egészet. Gyorsan leszögezném, hogy nem olvastam a könyveket, és nem játszottam egyik játékkal sem, mégis a hype miatt bepróbáltam, plusz a játékokat is régóta ajánlgatták. Nagy szerencséje volt, hogy az 1.rész elég akciódúsra sikeredett, így érdekelt a folytatás. Máskülönben lehet, hogy nem lenne most itt ez a poszt.
Ha mindenképpen össze akarjuk hasonlítani a Trónok Harcával (amiből én másfél évadot láttam), mivel sokan ezt teszik, akkor annyi a különbség, hogy a kevesebb karakter miatt jobban meg tudott fogni a sztori. A mellékszálak tulajdonképpen tőlük ágaztak le, így tudtam követni, és valamilyen szinten érdekeltek is. De az idővonal összekeverése és az időugrások miatt kicsit úgy éreztem magam, mint a Westworld 2.évadában, hogy azt se tudom hányadikán van elseje. De tény, hogy ha nem a csatával kezdődött volna az évad, talán fele ennyien se nézzük tovább.
Szerencsére a három főszereplő nálam elvitte a hátán a sorozatot. Szerettem volna többet megtudni Riviai Geraltról. Az utolsó részes múltba tekintés nekem kicsit kevés volt. Valamiért arra számítottam, hogy itt konkrétan bemutatják, hogy hogyan lesz belőle ez a harcos. Szerencsére Vendenbergi Yennefer (aki a kedvenc szereplőm lett) esetében kaptunk szép építkezést… egészen az újjászületéséig. Ott jött egy ugrás, és hopp, máris uralja a képességét, és hatalmas varázslónő. Valamint a Geralttal való kapcsolatát is mélyíthették volna jobban, mert imádtam a kémiát a két karakter között. Habár Ciri, a harmadik főszereplő nem kapott annyi karakterépítő pillanatot, mint Geralt vagy Yennefer, de mégis, tudva, hogy kicsoda ő, vártam, hogy hová fut ki a története. Plusz, az ő szemszögéből is láttunk a világból darabkákat.
Olvastam, hogy páran a világépítés felületességét rótták fel hibának, de én azt hiszem ezzel elégedett vagyok. Onnantól, hogy elfogadtam, hogy csak úgy léteznek szörnyek a világban, csak vártam, hogy mi következik legközelebb. Ennek viszont az lett a hátránya, hogy egyfajta monster of the week sorozatot kaptunk. Minden részben más szörny. Ezzel sem lett volna probléma, ha jobban beleépítik a fő sodorba. A CGI sok helyen nem állta meg a helyét sajnos, de azt el kell ismernem, hogy a Striga nagyon félelmetesre sikeredett. Abból az epizódból van a kedvenc jelenetem is, milyen meglepő, amikor Geralt harcol a Strigával, és közben Yennefer újjászületik. Ahogy az el lett készítve, az mestermunka.
Úgy érzem, hogy a finálé grandiózus csatája nem lett eléggé megalapozva, hogy mindenképpen akartak valami nagyot durrantani a végére, és látványilag sikerült is. Érzelmileg kevésbé. Ennek sajnos Geralt látta kárát, mert őt nagyjából 45 perces parkolópályára küldték. Cserébe a varázslőnők szálát talán kijelenthetjük, hogy lezárhatjuk. De azért remélem Yennefert még viszontlátjuk. Ciri és Geralt találkozására is sor került. Aki Cirire vadászott íjász szála pedig nem lett lezárva.
Hogy innét hogyan és merre tovább, azt nem tudom, nem is fogom körömrágva várni a folytatást, de azért belekezdek majd a már berendelt 2.évadba is, amikor egyszer elkészül. Az összkép épphogy elérte nálam a 7/10-et, tehát élveztem, és pozitívra értékelem, de rendkívül hullámzott a színvonal. Főleg az évad második fele volt olyan semmilyen számomra. Még mindig nem tudom kijelenteni, hogy megtaláltam a kedvenc fantasy sorozatom, de talán majd egyszer újranézve, tudván, hogy ki kicsoda, és mikor játszódik, összeáll a történet.
negyedikfalblog.wordpress.com 