Rögtön azzal kezdeném, hogy én nem szidni akarom a filmet, hiszen úgyis kapott bőven hideget és meleget, inkább egyfajta összefoglalás lesz, illetve leírom a gondolataim ezzel kapcsolatban. Szerintem sokan komolyan vették a filmet, amit megértek, hiszen nem lett úgy elviccelve, mint a John Wick 3, amiért a mai napig fáj a szívem, de ez nem akar több lenni, mint ami, vagyis egy klasszikus B-kategóriás agyatlan akciófilm. Pont ezért merem kijelenteni, hogy ez első nézésre jobban bejött, mint az előbb említett film. John Wick esetében teljesen elszálltak a készítők, és elviccelték a karaktert. Itt megmaradtak a klasszikus formulánál, és így megkaptam végre a 24 – A mozifilmet. A tovább mögött kifejetem, hogy mire is gondolok spoilerekkel.
Imádtam a 24-et, a kedvenc sorozatom volt nagyon sokáig, most is különleges helye van a szívemben, betéve tudom az első 8 évadot. A főhős egy apa, akinek van egy felesége és egy lánya. Az elnök fekete, és csak egymásban bíznak igazán. Támadás az elnök ellen. A főhőst hibáztatják, a nyomok hozzá vezetnek. Minden és mindenki felrobban. Kőszegi Ákos a főszereplő magyar hangja. Most melyikről beszélek? A 24-ről, vagy az Angel Has Fallenről? Na hát ez az! Pontosan ugyanaz volt. Én tisztában voltam azzal, hogy ez egy popcorn mozi lesz (nyertem is a jegyemmel egy közepes menüt), ahol nem kell gondolkodni, minden csavar nyilvánvaló.
Én már az első jelenetnél tudtam, hogy ezt az akciózást a végén élesben is végig fogják tolni. Mike Banning régi bajtársa, aki most barát, és még a családjának is bemutatja? Ordít róla a pálfordulás. Aztán ott volt az FBI-os szál, ami ígéretesen indult, tök jól fel lett vezetve a nyomozást vezető ügynöknő, és a néhány jelenetben Joel Kinnamanra félelmetesen hasonlító társa. Gondoltam, hogy a végén belátják, hogy meg lettek vezetve, és segíteni fognak Mikenak. Pont ezért volt nagy szomorúság, hogy ez lett a végzetük. Ennek aztán így semmi értelme nem volt.
Mike apja, Clay volt a humorforrás a történetben. Kellett is ez a kis könnyedség, és szókimondás, valamint őrültség, ami lazított a hangulaton. Imádtam ahogy az erdőben robbantgatott. És végre Mike feleségét Leaht (aki a 3.részre újra lett castingolva, Piper Perabo személyében) is bevonták a történetbe. Már az első két részben is gondoltam rá, hogy el kéne őt rabolni, amivel sakkban lehetne tartani Mikeot. Szerencsére ezt a szálat se húzták sokáig, bár lehetett volna még benne potenciál. Na majd a 4.részben!
Igazából tovább nem is nagyon akarok belemenni a történetbe, se a karakterekbe, egyszerűen csak élveztem, már amit tudtam. Most viszont muszáj kiemelnem a számomra legnagyobb negatívumát a filmnek, ami az volt, hogy alig lehetett látni valamit az akciójelenetekből, annyira rommá voltak vágva. A fél karomat odaadtam volna egy vágatlan jelenetért, vagy egy nagy totálért! Ráadásul a kamera annyira közel volt mindig a karakterek arcához, hogy már-már az orrukba volt felnyomva. Ez rontott nálam az összképen. A CGI-on már fenn sem akadok, hiszen az az előző 2 részben is az Achilles-pontja volt a filmeknek.
Egynek elment, és amennyire kevés igazi akciófilm van manapság, én élvezem valahol mélyen magamban ezeket, mert ki tudja mikor látunk ismét ilyet. Egy hosszú nap, vagy hét után beülök egy ilyen filmre, agy kikapcs, popcorn az ölembe, és mehet a minél látványosabb akcióorgia. Én ezt vártam a filmtől, és nagyrészben ezt is kaptam. Ettől függetlenül tisztában vagyok vele, hogy minőségben már rég nem ott tartunk, ahol az Olympus Has Fallennél, épp ezért 5/10-nél többre tudnám, de nem akarom értékelni.
Ui1: A stáblista közben van egy jelenet, amire betegre röhögtem magam. Na azért megérte megnézni a filmet!
Ui2: SPOILER! Mennyire groteszk volt már ahogy Morgan Freemant beCGI-olták Merkel és Putyin mellé. Fantasztikus! 😀
Ui3: Sajnálom, hogy végül nem az lett a film, hogy az Air Force One-on játszódott végig.
Ui4:
negyedikfalblog.wordpress.com 