Élet a 6/10 alatt, avagy a pontozási rendszer

Márciusban voltam egy Slam Poetry esten (ne kérdezzétek miért, én sem tudom), ahol volt verseny és sajnos pontozás is. Mélységesen elszomorodtam, hogy az embereknek mennyire rossz az értékelési rendszerük. Nem mernek 6 pont alá menni. De ez mindenre igaz. Most viszont csak a filmek értékeléseit mutatom be.

Mielőtt belekezdenénk, le kell szögeznem valamit: Nincsenek fél pontok! Emberek, azért van a 10 pontos skála, hogy azon bőven legyen mozgásterünk!

1/10 – Ez az a film, ami valószínűleg nem nagyon létezik. Ha valóban annyira borzalmas, hogy sem rendezésileg, sem színészileg, se képileg, se egy pillanatában nem ér semmit, azt nem is nézi végig az ember. Ennél fogva nem tudja pontozni. De tegyük fel, hogy mazochisták vagyunk, és eljutunk a nézhetetlen film végére. Akkor kioszthatjuk a megérdemelt 1 pontot, ami 0-nak ér fel. Mindez idáig szerencsére nem találkoztam ilyen filmmel.

2/10 – Gratulálok! Eljutottál egy borzalmas film végére! Az ilyeneket igazi kínszenvedés végignézni. Nem jó, nem élvezed, de van benne egy pillanat, vagy valami apró dolog, ami miatt úgy érzed, hogy csak azért érdemes volt megnézni, de amúgy utálod és soha többé nem akarod látni. Ilyen volt a The Star Wars – Holiday Special. Ott volt egy bácsi, aki annyira groteszk volt, hogy csak nevettem rajta.

3/10 – Veszélyes terepen vagyunk, mert itt elég keskeny a határ a rossz és a közepes film között. Végignézed, el vagy, de nem tetszik, de találsz benne valami értelmet, valami jó dolgot. Nekem ez a Másnaposok 3 volt. Ott volt a három főszereplő, akiket ismertem, szerettem, majd egy olyan szituációba rakták őket, aminek semmi köze se a címhez, se a korábbi történethez, és nem is vicces. Szerencsére el is felejtettem, hogy miért nem tetszett.

4/10 – Na már közeledünk a középszerű filmekhez, de még mindig nem jó érzéssel kelsz fel a székből a film után. Megvannak azok a pontjai, amik jók lehetnének, de csak nagyon minimális részét képes megadni annak, amit vársz, vagy ami kihozná a történetből, vagy az élményből a maximumot… legalábbis az élvezhető szintet. Egy ilyen filmem biztos van, méghozzá a “Volt egyszer egy Venice“. Bruce Willis, kicsit akciózás, lazább hangvétel, side missionök. Jól hangzik, ugye? Számomra mégsem volt jó az összkép, és untam. Na ilyen egy 4/10-es film.

5/10 – A teljesen közepes film. Szórakozol rajta, de visszagondolva mégsem annyira tetszett, de azért mazochista és önpusztító pillanataidban megmérgezed kicsit az agyad ezzel, mert volt benne valami, ami megragadott, de amúgy semmi különös. Nem váltotta meg a világot, nem adott semmit az énedhez, rosszabb esetben elvett 1,5-2 órát az életedből. Példaként a Legendás Állatokat hoznám fel. Harry Potter világa? Szuper! Grindelwald ideje? Hűha, izgalmasan hangzik! De fél órán keresztül állatokat mutatnak. Belekevernek olyan dolgokat, amik nem is a kézikönyvhöz tartozik. Minek? Hiába volt érdekes pár pillanata, az összkép közepes. Nem szeretem, de nem is tartom rossznak. Olyan semmilyen. Ez az 5/10 érzése.

6/10 – Az az a film, ami elmegy. Megnézed, talán még tetszik is, de pár órával később már nem nagyon emlékszel rá, és nem is akarod a közeljövőben, mondjuk úgy 3-4 éven belül újranézni. Talán soha. Hadd maradjon meg egy kellemes egyszeri emlékként. Ha az idei év filmkínálatából kell ilyet mondanom, akkor az Éjszakai Játszmát és a Tomb Raidert is ide sorolnám. Érezhető már, hogy mennyire széles ez a 10 pontos skála? A kis értékelhető pillanatoktól eljutottunk a nem volt rosszig, és már 6 pontot elhasználtunk. Sokan ezt megoldják 1-2 ponton belül.

7/10 – Ez már egyértelműen az a szint már, ami tetszik és ha belefutsz a tv-ben, akkor nem kapcsolsz el, hanem élvezed, hogy újra láthatod és lehet, hogy ismét tetszik. Aztán majd valamikor egyszer, ha úgy van kedved 1-2 év múlva megint meg bírod nézni, és talán nem is fogod unni. Mert ha ezt rövid idő alatt többször is megnézed, elveszik a varázsa, talán bele is unsz. Nekem ilyen volt a Logan Lucky és a Kingsman 2. Tetszett mindkettő, és bár a Kingsman 2-t újranéztem azóta, vesztett a fényéből. Hagyni kell neki időt, hogy jó szájízzel tudd újrázni.

8/10 – Fú, ez ütött, mint az ipari áram! Amit újra akarsz nézni, és tudod, hogy nem kifogástalan, de mégis szereted és büszkén is vállalod, mert tényleg jó filmről van szó. Igen, innentől már bejön az érzelmi vonal is, mert van egy szint, ami fölött nem lehet csak a látványt, vagy a színészkedést, esetleg a történetet pontozni, a rád ható megmagyarázhatatlan erő nagyságát is számításba kell venni. Mert az utolsó 3 ponton belül már minden film majdnem tökéletes, és csak attól függ a pont, hogy benned milyen érzéseket váltott ki. A Ready Player One ilyen számomra. Nagyon profin elkészített film, de bennem nem sok mindent mozgatott meg, és a végéről hiányzott a katarzis. Persze, ez már az én bajom.

9/10 – A film, amit nem csak tervezed, hogy újrázod, de valóban meg is nézel minden évben. Látod benne az esetleges hibákat, de nem érdekel, mert magadba engeded amit kapsz. Bár azért érzed, hogy nem tökéletes, viszont imádod, mert több lettél általa, úgyhogy könnyen a legjobbak közé sorolod. Jellemfejlesztő, látásmód formáló, igazi kultikus alkotás, ami neked több, mint egy jó film. Leírok pár filmet, hogy számomra mik kaptak ilyen magas pontszámot, és meg fogjátok érteni: Némó nyomában, A Sötét Lovag, Vissza a jövőbe, A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége, Keresztapa. Értitek már?

10/10 – A világ legtökéletesebb filmje? Ilyen szinte biztos, hogy nincs. Ez az a kategória, amihez a rongyosra nézés miatt is érzelmileg kötődsz, ezért felmagasztalod az egekbe. Habzó szájjal érvelsz mellette, könnybe lábad a szemed ha beszélhetsz róla, melengeti a szíved, ápolja a lelked, és minden nap újra tudnád nézni és ugyanúgy élveznéd, mintha először látnád. Nekem egyértelműen ilyen a Kingsman – A titkos szolgálat. Minden megvan benne, amire szükségem van. Elegancia, lazaság, akció, érzelem, jó ütemű építkezés, látvány, zene. Audiovizuális orgazmus. Tisztában vagyok vele, hogy nem tetszhet mindenkinek, de a többszöri újranézések bizonyították, hogy ez bizony érzelmileg újra és újra megérint, szóval megüti a 10/10-et. Talán egyedüliként. És azt hiszem ez így van jól. Ne is kapja meg más a legmegtisztelőbb pontszámot, mint egyetlen film. Hmm, újráznom kéne…

Ez lett volna a pontszám lista, ami nem szentírás, inkább egyfajta iránytű, hogy merjünk lefelé és felfelé (de főleg lefelé) is pontozni. Ha gondoljátok, írjátok le, hogy ezek alapján, vagy a saját élményeitek alapján milyen filmek tartoznak egyes pontszámokhoz.

Hozzászólás