A crossover, amiből most azonnal sorozatot kérek! Amikor nagyjából 8-9 hónapja bejelentették, hogy érkezik ez az epizód, azóta vártam. És szerencsére nem kellett csalódnom. Illetve egy valamiben igen, mégpedig, hogy miként is jutnak Scooby-Doo-ékhoz a srácok. De azon kívül ez egy tökéletes crossover volt. Hangsúlyozom, a 13.évadról írok. Már másodszor hozott idén 9/10-es részt. Mert bizony ilyen magas pontszámot érdemel. De hogy miért? A továbbiakban kifejtem.
Szóval Dean és Sam egy melóért kapnak egy tv-t, ami aztán beszippantja őket a rajzfilm világába. Ez az egyetlen bajom. Azt reméltem, hogy Jack rajzfilmeket kezd nézni, és kaput nyit a Scooby-Doo világba. Ennyire egyszerű lett volna a főszálhoz kötni az epizódot. Na de lépjünk is ezen túl. Hiszen utána pontosan azt kaptam, amire vártam a résztől, sőt talán egy kicsit többet is. Dean egyértelmű volt, hogy ráhajt Diánára, Bozont és Scooby hozta a kötelezőt, Fred a macsó hős, akire Dean irigykedik, és Vilma kicsit beleszerelmesedik Sambe, hogy ők is kapjanak szálat, valamint Castiel is befut, amire alapból nem számítottam volna.
Habár a szellem valós volt, de mégis nagyon szép mondanivalója volt a résznek. Végül is a legnagyobb szörnyek mégis csak az emberek, és nem csak akkor, ha beöltöznek szellemnek. Elég érettek voltak a szereplők, nem ilyenre emlékeztem. Vilma konkrétan kimondta, hogy nem kell félni, úgyis csak beöltözött valaki. Ez is pozitív meglepetés volt.
De térjünk át a vicces részekre. Az újság, amiben nem volt írva semmi, vagy a külön rajzolt könyv, hangosan felnevetős pillanatokat okoztak. Kaptunk ajtókon keresztül rohangálást, egymás nyakába ugrálást, szóval mindent, amit szeretünk a Scooby-Dooban. Írásban ezt nem is lehet átadni. Aki kaszálta a sorozatot, az is adhat egy esélyt ennek a résznek, hiszen teljesen különálló a többitől, és önmagában is élvezhető. Persze, aki nem nézte és nem szerette gyerekként “A beszélő kutya” kalandjait, annak valószínűleg ez sem fog bejönni, mert tele van kikacsintással.
negyedikfalblog.wordpress.com 