Miracle Workers: Dark Ages – Avagy kezdett a 2.évad

Kérdőjellel is írhattam volna a címet, ugyanis az előző évados Csodatevőkhöz vajmi köze van ennek a történetnek. Egyelőre. Én azért picit remélem, hogy valahogyan visszakanyarodunk az előző évadhoz, de jelen pillanatban hatalmas csalódás számomra a Dark Ages. Mert ez már nem a Miracle Workers, csak a színészek maradtak.

MW DA 1

Antalógiáról van szó, tehát minden évadban más történet, de én ezt úgy értelmeztem, hogy más helyzetet kell megoldaniuk a főszereplőknek, akár más korban. Ezért is lelkesedtem annyira, amikor olvastam a hírt, hogy nem csak hogy folytatódik a tavalyi év egyik meglepetése, hanem ráadásul más korban. Persze bele lehet magyarázni, hogy csoda, ha elérik a szereplők a céljaikat, de számomra nem így jött át az 1.évad. Persze, ez lehet, hogy az én hibám, mivel nagyon ragaszkodok az előző etaphoz. De hát ha egyszer ez a sorozat címe?

MW DA 3

Ahogy az előbb említettem, más korban, pontosan a sötét középkorban járnak a szereplőink. Az oktatásos jelenet vicces volt, és az orvosos szegmens is. De nem az a hatalmas nevetéssel járó, csak az a “hm, ez kreatív volt” jellegű. A pozitívumok, hogy Daniel Radcliffe számomra már rég nem Harry Potter, és kifejezetten jól áll neki ez a bárgyú herceg. És hát Steve Buscemi, akit még mindig nem értem, hogy hogyan tartottak meg, üde színfoltja a sorozatnak.

MW DA 2

A potenciál a történetben is ott van, de sajnos egyelőre nagyon nem aknázzák ki, pedig ezt az értékelést 2 rész után írom. Az előző szezon 7 részes volt, ez úgy tűnik, hogy 8 lesz, és maradok, mert heti 20 percet rá tudok szánni. A kezdésre 6/10-et adtam, a folytatásra már csak 4/10-et, mert egyáltalán nem kötött le. Félek, hogy mi vár még ránk.